24.hu: Akár kínai cégek is vihetik az autópályás koncessziót

7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét a 24.hu szerint. A lapnak nyilatkozó egyik nagy külföldi útépítő cég vezető szakembere azt mondta:

ezt európai cég nem vállalja be.

Hétfőn, az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében jelent meg, hogy csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adna koncesszióba a Rogán Antal féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a kaszinókoncessziókat is kezelő Nemzeti Koncessziós Iroda. “A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait” törvényes monopólium keretében adnák oda, méghozzá 420 hónapra, azaz 35 évre – írta a 24.hu akkor.

A portál mostani, keddi cikkében arról ír, hogy 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Útépítő körökben azonban jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket. Némi módosítással persze, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés – írta a lap.

A lap által megkérdezett szakértők egyelőre csak tippelni tudnak, hová kerülhet a koncessziós jog. Az egyik lehetőség szerintük, hogy hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot. Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki,

hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.

A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan Egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt – írta a lap.