Nagyon nem mindegy, melyik banktól igényeljük a Babavárót

1. Életkori elvárás a Babaváró hitelnél

A Babaváró hitel esetében van két sztenderd jogszabályi feltétel, amelyet mindenképpen teljesítenie kell az igénylőknek:

• a házaspár mindkét tagjának be kell töltenie a 18 éves kort;
• a feleség nem töltheti be a 41. életévét.

Az egyes bankok szigorúbb feltételeket is szabhatnak, ezért hiába ír a jogszabály 18 éves alsó korhatárt, a Bankmonitor szakértői által vizsgált bankok közül mindössze 4 hitelez 18 éves korúakat, míg a többieknél 20-23 év az alsó korhatár. Vagyis, ha egy pár anélkül választ bankot, hogy erről előre tájékozódna, akkor könnyen elutasíthatják az igényüket, miközben máshol probléma nélkül meghitelezték volna őket.

Nemcsak a minimális korhatár okozhat azonban problémát, hanem az is, ha az igénylő túl idős lesz a hitel lejártakor. A bankok egy része ugyanis megszabja, hogy legfeljebb hány éves korú lehet az igénylő a szerződésben rögzített futamidő végén, ami alapesetben 20 év. A legszigorúbb banknál 65 év a plafon a férj és a feleség esetében egyaránt, ami azt jelenti, hogy a férjnek 45 évesnél fiatalabbnak kell lennie ahhoz, hogy sikerrel átmenjenek a bírálaton. (A feleség eleve nem töltheti be a 41. életévét.)

2. Jövedelmi elvárások a Babavárónál

A Babavárót kínáló bankok különböző összegű minimális jövedelemhez kötik a hitelezhetőséget. Ennek megléte nem azt jelenti, hogy az igénylő megkapja a Babaváró maximális összegét (10 millió forint), csak azt, hogy egyáltalán hitelezi a bank, vagyis tekinthető ez akár beugrónak is. A bankok egy része az aktuális minimálbért várja el, de többségében 100-180 ezer forint az elvárt minimáljövedelem.

3. Hiteligénylés passzív KHR státusszal

A “rossz adósokat” a bankkártyás csalásban résztvevőkkel és a csalás miatt elutasított lakáshitel-igénylést benyújtókkal együtt – az úgynevezett KHR rendszerben (korábbi, máig népszerű nevén, a BAR-listán) tartják nyilván. A KHR adatbázis a magyar hitelezésben rendkívül fontos szerepet játszik, ugyanis a bankok egy hiteligény elbírálásakor kötelesek ellenőrizni, hogy az igénylő fennálló vagy úgynevezett megszűnt mulasztással szerepel-e benne.

A fennálló tartozás azt jelenti, hogy az adós a lekérdezés pillanatában legalább 3 hónapja az aktuális minimálbér összegét elérő késedelemben van, míg megszűnt státuszba azok kerülnek, akik rendezték a tartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év. Az előbbiek úgynevezett aktív KHR-esek, akik nem kaphatnak a bankoktól lakáshitelt, Babaváró hitelt vagy személyi kölcsönt sem. Azok, akik már önerőből rendezték a hiteltartozásukat, ám azóta nem telt el legalább egy év, úgynevezett passzív KHR státuszúak lesznek, ők néhány bank esetében - nagyon szigorú feltételekkel - igényelhetnek Babavárót.

4. Milyen hitel váltható ki Babaváróval?

Bár a Babavárót a többség lakáscélra használja fel – lakásvásárlásra, építésre vagy éppen felújításra -, a meglévő hitelek kiváltásával elérhető pénzügyi előnyt is sokan használják ki. Érthető, hiszen a Babaváró az első 5 évben mindenképpen kamatmentes, ha pedig az igénylést követően gyermek születik, akkor a kamatmentesség a futamidő végéig megmarad. (A második és a harmadik gyermek születésekor a fennálló tartozás egy részét vagy egészét elengedik, megfelelő időzítéssel pedig akár az is elérhető, hogy egyetlen forintot sem kell végül a felvett kölcsönből visszafizetni.)

Ha ilyen tervei vannak egy családnak, akkor azonban tudni kell, hogy a bankok nem egyformán engedélyezik a Babaváróból történő hitelkiváltást. Van bank, amelyik szinte minden hitel kiváltását megengedi – lakáshitel, személyi kölcsön, folyószámla-hitel, gépjárműhitel, gépjármű lízing, ingatlan lízing, szabad felhasználású jelzáloghitel, áruhitel stb. -, de olyannal is találkozhatunk, ahol csak a lakáscélú jelzáloghitel és a személyi kölcsön váltható ki vele.

5. Az elfogadható jövedelmek köre

Elsőre talán furcsának tűnhet, de a bankok által elfogadott jövedelmek is nagyon különböznek az egyes bankoknál. Az egyik sarkalatos pont a külföldi jövedelem kérdése, amit egyes bankok gond nélkül meghiteleznek, míg másoknál még csak kiegészítő jövedelemként sem jöhet szóba. Az elfogadott jövedelmek köre azért fontos, mert a bank felé igazolt jövedelem meghatározott részét lehet legfeljebb hiteltörlesztésre fordítani.

6. A JTM-számításban is vannak különbségek

A korábban említett KHR rendszer nem csak arra jó, hogy a bankok kiszűrhetik a problémás adósokat, itt azt is ellenőrizhetik, hogy az igénylő mekkora havi törlesztőket fizet jelenleg, így megállapíthatják, mennyi fizetnivalót bír még el a jövedelme. (Ezt az úgynevezett JTM – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – szabályozza.) Itt jön be egy másik fontos különbség a bankok között: vannak olyanok, amelyek a támogatásos, kamatmentes kölcsön havi törlesztőjével (kb. 50 ezer forint) számolnak, míg másoknál a támogatás nélküli kamattal kalkulált törlesztő (kb. 70 ezer forint) kerül be a KHR-be. Ezen akár az is múlhat, hogy mennyi Babavárót kaphat a pár, de legalább ilyen fontos lehet ez akkor is, ha például lakáshitelt vennének fel mellé, és így vásárolnának ingatlant.