Hiába a milliárdos jégkármérséklő rendszer, több helyen pusztított a jég

Pénteken letarolta az ország nagy részét a vihar, a legutóbbi beszámolók szerint Kadarkúton tenyérnyi jégdarabok pusztítottak. Főleg Baranyában, de Bács-Kiskun, Zala megyében is hullott a jég, ahogy Debrecenben és Siófokon is. Úgy tűnik, hogy a milliárdokért telepített jégkármérséklő rendszer nem tudta feltartóztatni a jeget, a berendezések gazdájaként az agrárkamara most magyarázkodik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2018-ban telepített országszerte jégkár ellen olyan berendezéseket, amelyeket a jégviharok közeledtével beüzemelik a talajgenerátorokat, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak, ezzel kötik meg a csapadék egy részét, illetve mérséklik a jéghullást. A rendszer 10 kilométeres távolságokra telepített berendezésekkel hálózza be az országot, csaknem ezer ponton működik, amelyek ötöde automata, a többit manuálisan kell beüzemelni a meteorológiai szolgálat előzetes, járásonkénti jelzései alapján. A rendszer a hétvégén is működött, de a NAK közleménye szerint vannak olyan viharok, amelyeken a másfél milliárdos működési költségű jégkármérséklő berendezések sem tudnak felülkerekedni:

„Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.”

Az elmúlt három évben a rendszer működése közel felére csökkentette a jégkárokat, a működtetési költségeit a kamarának megfizetett tagdíjakból fedezik.