Budapesti szállodák: "Nem lesz itt turizmus"
A szállodaigazgatók már lemondtak arról, hogy jó szezon lesz az idei a fővárosban. A foci-Eb sem hozta meg a várt fellendülést, alig voltak foglalások. Közben ennél is nagyobb probléma, hogy azok a dolgozók, akik elhagyták a pályát, nem akarnak visszatérni. Fővárosi szállodaigazgatókkal beszélgettünk arról, mihez kezdenek 2021 nyarán külföldi turisták nélkül.
A július elejétől működő EU-s Covid-igazolvánnyal elvileg bárki – de elsősorban azok, akik a kisebb fertőzöttséget jelző "zöld" vagy "sárga" területekről érkeztek – szabadon mozoghat a schengeni övezeten belül. (Jelenleg Magyarország teljes területe a zöld zónába tartozik. Interaktív, frissülő térképünk segít az eligazodásban.) Ezzel tehát szabad az út az európai turizmus előtt.
A Covid-igazolványt a szállodaiparban dolgozók is nagyon várták már, azt remélve, hogy ez hozhat változást. A labdarúgó-Európa bajnokság ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vártnál kevesebb külföldi turista jött Budapestre. „Azt gondoltuk, őrület lesz, de nem volt az” – mondja a hvg.hu-nak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás szerint a legtöbb külföldi szurkoló a Hollandia–Csehország-meccsre érkezett Budapestre, míg a Magyarország–Portugália-mérkőzésre meglepően kevesen jöttek.
Ez a mi csodavárásunk volt, annyira ki voltunk éhezve
– hangsúlyozza. A budapesti szállodák átlagos foglaltsága 10 és 30 százalék közötti. Az elnök szerint az Eb magyarországi meccsei idején akadt, ahol a 40-50 százalékot is elérte a foglaltság, de összességében a forgalom „picivel volt nagyobb” a szokásosnál. A jelenlegi foglalások a 2019-es adatokkal szemben továbbra is jelentősen elmaradnak, a fővárosi szállodák még mindig ott tartanak, hogy veszteséget csökkentenek, nem pedig nyereséget termelnek.
Azt Kovács Balázs, a Danubius vezérigazgatója sem tudja, hogy az a sok szurkoló, akiket a Puskás Aréna lelátóin látni lehetett, hol foglalt szállást, „nem szállodában, az biztos”. A foci-Eb szerinte sem hozott megváltást a budapesti szállodáknak. „Többre számítottunk, mint ami bejött” – mondja. Ami az idei nyarat illeti, Kovács Balázs szerint „a fővárosban tragikus lesz a nyár”. Ennek részben az is oka, hogy minden országban azért kampányolnak, hogy aki teheti, ne utazzon külföldre. „Gyenge lesz a szezon, de bizonytalan még az ősz is” – véli. Izraelt és Nagy-Britanniát hozza példaként, hiába járnak élen az oltottságban, most mégis szigorítanak, mert több a fertőzött a delta variáns miatt. "Ez azért probléma, mert az angoloknak például kedvelt úti céljuk Budapest" – hívja fel a figyelmet.
Flesch Tamás az autós turizmusban bízik, abban, hogy a környező országokból jönnek majd Budapestre turisták. „Tavaly a forgalom 30-40 százalékát ők adták” – magyarázza, hozzátéve, hogy a Covid-igazolvánnyal júliustól „a légi járatok is csak elindulnak végre”.
A Mellow Mood Hotels például a vírushelyzet kezdete előtt fogott bele a négycsillagos Impulso Fashion Hotel fejlesztésébe, júniusban meg is nyitottak, noha Blandl Judit igazgató szerint a kereslet akkor még „egyértelműen nem indokolta a nyitást”. Abban bíznak, hogy az új szálloda a hozzá tartozó parkolóval vonzó lehet a környező országokból érkező autós turistáknak is.
Vidéki turistákat Budapestre!
Az is rendszeresen szóba kerül, hogy a vidéki turistákat kellene Budapestre csábítani. Budapest esélyei a belföldi turizmusban címmel kerekasztal-beszélgetést is tartottak, ahol Faix Csaba, a Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy június 15-én elkezdődött a vidéki magyarokat Budapestre hívó Restart-kampány. A cél, hogy megmutassák: Budapest nem drága. Így például a két éjszakás tartózkodás mellé a harmadikat ajándékba adják a szállodák. A fürdők pedig bevezették a belföldi vendégkört megszólító, kedvezményes jegyárakat kínáló Zsigmondy Kártyát. Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy miközben a Budapestre látogató külföldi bakancslistáján a fürdők mindenképp szerepelnek, a magyarokén nem, „ezen kell változtatni”. A budapesti fürdők vendégeinek 85 százaléka budapesti, 15 százaléka pedig Pest megyei, gyakorlatilag a többi megyéből nem jön fürdőbe senki.
Flesch Tamás szerint évtizedek óta nem sikerül elérni, hogy a vidéki turisták Budapestre jöjjenek. „Nagyon nagy munkát kell ebbe belefektetni, és ehhez a szállodák önmagukban kevesek” – jegyzi meg, hozzátéve, hogy „előbb utazik el valaki Magyarországról Prágába, mint Budapestre”. Az elnök azt mondja, amíg nem volt járvány, és a turizmus jól ment, senki sem foglalkozott ezzel a problémával. Szerinte arról is fontos beszélni, hogy a magyar vendégek nem minden esetben tudják megfizetni a budapesti szállodaárakat, míg a külföldiek igen. Nem is létezik budapesti turizmus külföldi turisták nélkül.
A Danubius vezérigazgatója is nemes célkitűzésnek tartja, hogy csábítsák a vidékieket Budapestre, de szerinte látni kell, hogy „ez nem fogja a főváros turizmusát hosszú távon megoldani”. Szerinte ahhoz, hogy az eddigi 5-10 százalékos belföldi foglalást megduplázzák,
hosszú évek kemény munkája kell.
Az első fővárosi termálhotelek egyikében, az idén 30 éves óbudai Aquincum Hotelben például feladták a korábbi stratégiát. Németh-Molnár Éva, marketingmenedzser a hvg.hu-nak azt mondja, a járványt csak úgy „élték túl”, hogy a korábbinál kevesebbet költenek marketingkampányra, és felmondtak vagy szüneteltetnek szerződéseket. „A puding próbája az evés, ami üzletet hozhat, azt megragadjuk” – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy a pandémia előtt a vendégek 90 százaléka külföldi volt, most nyitnának a belföldiek felé is, de ehhez programok is kellenének. „A Sziget például nagyon fog hiányozni, azon a héten telt ház volt mindig” – teszi hozzá.
A szálloda igazgatója, Philippe Mahuas korábban üzbegisztáni és kazahsztáni szállodákban is megfordult, a koronavírus-járvány Budapesten érte. A hvg.hu-nak azt mondja, noha Budapest vonzó, és most olyan helyekre is el lehet menni, ahol korábban nyüzsögtek a külföldi turisták, ez önmagában nem elég, „ennél több kell”. Belföldi kereslet az Aquincumban egyelőre nincs, az igazgató szerint „nem ez fogja megmenteni a szezont”. Úgy számol, két-három évbe is beletelik, mire a szakma magához tér. „Amíg nem nyitnak meg a határok, nem lesz itt turizmus” – teszi hozzá.
Hova lettek a szakácsok és a szobalányok?
A hiányzó külföldi turistáknál is nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány a szakmában. Sokan a bezárások után máshol helyezkedtek el, és még mindig „kivárnak, bizalmatlanok”. Szakácsból, szobalányból és felszolgálóból van különösen nagy hiány. Közben a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy a turizmusból távozókat más szektorok felszívták. „Tartanak egy esetleges negyedik hullámtól, sokuk teljesen más területen helyezkedett el” – mondja Blandl Judit, aki szerint az elmúlt másfél évben nagyon sokan hagyták el a pályát, és nagyobb részük nem akar visszatérni.
Kovács Balázs úgy tudja, a felsőoktatásban, turizmus-vendéglátás szakon is várható visszaesés, „ami évek múlva fog problémát jelenteni”.
Az Aquincumban is munkaerőhiánnyal is küzdenek, a dolgozók közül többen futárcégeknél, építkezéseken, benzinkutakon helyezkedtek el. Philippe Mahuas is úgy látja, hogy nagy a bizalmatlanság a szakma iránt, sokan már nem térnek vissza a pályára. Azoknak pedig hajlandóak lennének erre, magasabb fizetést kell adni. Ezzel egyetért a szállodaszövetség elnöke is. Flesch Tamás szerint a hatékonyság és a bérek növelése nélkül nem lehet a hiányzó munkaerőt pótolni, és a dolgozókat megtartani. Szakemberek arra is felhívják a figyelmet, sokan még nem tudtak visszamenni külföldre dolgozni, így megbecsülni sem lehet, végül mekkora lesz a munkaerőhiány az ágazatban.
Sok szálloda viszont még ki sem nyitott. A Mellow Mood Hotels tíz szállodájából például csupán öt működik, a többiben üzemszünet van.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha ősszel újabb járványhullám éri el Magyarországot, a szakemberek úgy feleltek, hogy az eddiginél nagyobb támogatást kell kapnia az ágazatnak. Korábban 50 százalékos bértámogatás és hitelmoratórium járt. A jövőben ez nem biztos, hogy elég. „Meggyötört az ágazat, a tartalékokat felélték, muszáj lenne a korábbi támogatások mértékét növelni” – jelenti ki Kovács Balázs. Az Aquincum igazgatója szerint is az eddigieknél több kell a szektor talpra állításához. „Ha nem kezdődik fokozatos fejlődés, problémák lehetnek” – véli. A szállodaszövetség elnöke ennél is pesszimistább, úgy fogalmaz, hogy „még egy bezárást a turizmus nem élne túl”. Ahogyan arról korábban a hvg.hu is beszámolt, Budapesten, az ország legfontosabb turisztikai régiójában a KSH adatai szerint 2020-ban gyakorlatilag lenullázódott a turizmus.
A szállodák ezért most mindent megtesznek, hogy becsalogassák a turistákat. A Forma–1 mogyoródi futama, illetve a pápa szeptemberi látogatása segíthet valamicskét a budapesti szállodák helyzetén. Blandl Judit, igazgató úgy fogalmaz, hogy a labdarúgó-Európa-bajnokság és a Forma–1 magyarországi nagydíja miatt rövid távon látnak ugyan eredményeket, de „közép- és hosszú távon sajnos továbbra sem tudjuk azt állítani, hogy egyértelmű felzárkózás kezdődött”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
