Bill Gates és Soros György amerikai üzletemberek alapítványai is részei annak a konzorciumnak, amely a Mologic nevű, brit székhelyű, koronavírus-teszteket gyártó vállalat megvásárlására készül. A "Globális Egészségügyi Hozzáférés" (Global Access Health-GAH) néven bejelentett kezdeményezés célja többek között az orvosi technológia terjesztése lenne világszerte.

A GAH "legalább 41 millió dollárt" fektet be a tranzakcióba – közölték a hét elején.

A Mologic egyik fő profilját jelenleg az orrból történő mintavételre alkalmas Covid-tesztek előállítása jelenti. Ezeket a gyorsteszteket a világ minden pontján használják, elsősorban azért, hogy segítségükkel újranyithassanak a boltok, a szórakozóhelyek, megtarthassák a sporteseményeket. A gyorstesztek kimutatják ugyanis az esetleges pozitív eredményt azok esetében is, akik elkapták a kórt, de nem mutatják a fertőzés tüneteit, viszont megfertőzhetnek másokat.

Az Egyesült Királyságban és több más országban az ilyen jellegű teszteket második tesztnek kell követnie, mielőtt hivatalosan is megállapítják a diagnózist.

A Mologic által használt technológia azonban felhasználható a dengue-láz-, a bilharzia- és a folyamivakság-fertőzés megállapítására is.

Soros és Gates részt vesznek abban a – dollármilliárdosok alkotta – üzleti csoportban is, amely az úgynevezett "globális Dél" országait – Latin-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia részeit – igyekszik az elkövetkezendő évek során támogatni az oltási kampányokban és tesztelésekben.

A pandémia "fájdalmasan rámutatott az alapvető egyenlőtlenségekre" a globális közegészségügyben – idézték Sean Hintont, a Soros-alapítvány igazgatóját a közleményben.

"Ahogy azt a koronavírus-járvány alatt láthattuk, a tesztelések alapvető fontosságúak a fertőzés terjedésének megállításában, amely mindannyiunkat érintő ügy" – így Roxana Bonnell, a Nyílt Társadalom Alapítványok közegészségügyi szakértője.

A Mologic labort – amely orvosi kutatásokkal és labortechnikai fejlesztésekkel foglalkozik – 2003-ban alapította Mark Davis, a jelenlegi elnök-vezérigazgató és az édesapja, Paul Davis, a cég kutatási igazgatója. Paul Davis nevéhez fűződik a Clearblue nevű, 1988-ban forgalomba került terhességi gyorsteszt, amely az első, ilyen jellegű technológián alapuló teszt volt.

Vasárnap a brit Financial Times című lap azt közölte, hogy a vírus fertőzőbbnek tartott delta variánsa már 95 százalékban felelős a Dél-Afrikai Köztársaságban azonosított új esetekért, miközben az országban a lakosság csupán három százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltás mindkét adagját. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanakkor az oltási kampányok jelentős előrehaladásának köszönhetően vélhetően csökkenni fog azok száma, akik a pozitív teszteredményeket követően kórházi kezelésre szorulnak majd.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a múlt héten bejelentette, hogy Afrikában még mindig csupán a kontinens 1,5 százalékát, körülbelül 18 millió embert oltottak be.