A nyers adat szerint 17,9, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 17,7 százalékkal nőtt a magyar GDP az idei második negyedévben 2020 azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar GDP most már magasabb 0,1 százalékkal, mint 2019 utolsó negyedévében, a válság előtt volt.

A mostani adat óriási rekordot jelent, mindeddig a legnagyobb év/év alapon mért növekedés a 2018. harmadik negyedéves 5,6 (szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozva 5,5) százalék volt.

Nem kell sokat kutakodni, ha a mostani hatalmas növekedés okait keressük: a legfőbb magyarázat a bázishatás.

Vagyis egész egyszerűen az, hogy tavaly április és június között tragikus visszaesés volt a magyar gazdaságban, amihez képest már önmagában az óriási növekedést jelent, ha nem történik semmi különös, épp csak visszaáll az ország a normál működési rendjére. Emlékezetes, tavaly az újranyitás hatására a harmadik negyedévben 9,7 százalékkal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest. Így aztán nem csoda, hogy most minden korábbit leköröző növekedést látunk az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az adatközlés előtt az óvatosabb elemzők vártak 10 és 15 százalék közötti növekedést, de nem volt földtől elrugaszkodott a 15 százalék fölötti előrejelzés sem. Ekkora növekedésre azonban senki nem számított: a Portfolio által közölt várakozások között a legoptimistább is picit elmaradt a 17,9 százaléktól, az elemzői konszenzus (tehát a prognózisok mediánja) pedig 17,2 százalék volt.

A szokásosnál sokkal fontosabb arra figyelni, hogy az előző negyedévhez viszonyítva milyen az adat: 2021 első negyedévéhez viszonyítva 2,7 százalékos lett a növekedés. 2021 első félévében összesítve 7,2 százalékos volt a növekedés 2020 első feléhez képest.

A KSH azt is közzétette, hogy ha 2019 azonos időszakához viszonyítanánk, akkor 2,2 százalékos volna a GDP-növekedés, vagyis nem rossz, de messze nem olyan gyors, mint a korábbi években.

A tavalyi második negyedévben, amihez most viszonyítunk, a másik irányban dőlt rekord, akkor 13,3 százalékos zuhanást mértek (az addigi legrosszabb a 2009. második negyedévi 7,7 százalékos volt). Nem is csoda, az a három hónap szinte végig a lezárásokról szólt: úgy kezdődött az április, hogy akkor alig két hete jelentették be az első komolyabb korlátozásokat a járvány miatt, négy napja volt érvényben a kijárási korlátozás, és még heteken keresztül gyakorlatilag állt a gazdasági élet. A boltok kinyithattak vásárlási idősávokkal, ezért nem volt a kereskedelemben totális összeomlás, a rendezvényeket viszont a családiakat kivéve betiltották, iskolazárat hirdettek meg, a turizmus a beutazási tilalom és a kijárási korlátozások miatt két hónapra szinte megszűnt, és ami szinte egymagában minden másnál fontosabb volt: a gyárak tömegesen álltak le vagy váltottak egy műszakos munkarendre. Májusban indult meg a lazítás, a veszélyhelyzetet pedig június 18-án oldották fel, vagyis a negyedév utolsó két hete jelentett már némi visszatérést a normalitáshoz – már persze azzal együtt, hogy a valódi visszaálláshoz több idő kellett, nem mindenhol lehetett újraindítani a munkát egyik pillanatról a másikra.

Idén ehhez képest igazán komoly korlátozások már nem voltak a tavasszal. Ez alól kivételt a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar jelentett. Három olyan ágazatról van szó, amelyben az újranyitás nagyon sokak számára volt jó érzés – ezért is készülhettek annyira látványos képek a terasznyitásról –, de akármekkora is volt az összeomlás ott, ennek a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása eltörpült amellett, hogy a gyárakban már rendesen folyt a munka. Ahogy ugyanis arról korábban már részletesen írtunk, annak, hogy a magyar gazdaság gyorsan jött ki a válságból, a legfontosabb magyarázata az, hogy a termelőüzemekben az első járványhullám alatti lezárásokat kihasználták arra, hogy átalakítsák a munkakörnyezetet, az állam erre annyival segített rá, hogy a munkába járókra gyakorlatilag semmilyen kijárási tilalom nem vonatkozott, így a második hullám már csak kisebb visszaesést okozott az iparnak, a harmadikat pedig szinte meg sem érezte.

A látszat csal: nem a terasznyitás rántotta ki a gazdaságot a gödörből

Düböröghet a populizmus, ha a járványhelyzet és a gazdaság statisztikáit egymás mellé tesszük. Nagyon egyszerű lenne egymondatos válaszokat találni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, pedig kimondottan érdekes az összkép akkor is, ha részleteire bontjuk, mi okozza a váratlanul nagy gazdasági növekedést.

Részletes számokat szokás szerint csak két hét múlva közöl a KSH, az eddig kiadott más adataikból viszont jól összerakható, mi minden történt a magyar gazdaságban 2021 második negyedévében.

Az iparban korábban elképzelhetetlen számokat láttunk: áprilisban 58,8, májusban 39,1, júniusban 22 százalékos növekedést mért a KSH 2020 azonos hónapjához viszonyítva. Mindez nem mellékesen úgy történt meg, hogy most már hónapok óta gyakorlatilag stagnál az ipar teljesítménye, májusról júniusra még vissza is esett, de tavaly tavasszal és a nyár elején olyan mély volt a gödör, hogy ahhoz képest már ez is elképesztő növekedésnek számít. Az, hogy főleg az autóiparban egyre súlyosabb fenyegetést jelent az alapanyaghiány, középtávon jelenthet még nagy bajt, az idei második negyedévben is volt leállás a Mercedes és az Audi gyárában is, de év/év alapon nézve a növekedést még nem látszik a számokon.

Az építőiparban áprilisban még 7,2 százalékos visszaesést mértek, májusban viszont 18,7, júniusban 27,8 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ebbe a szektorba tavaly a többinél lassabban érkezett meg a válság, ezért jelentkezik most a növekedés is késleltetve.

A kiskereskedelemben áprilisban 10,6, májusban és júniusban 5,8-5,8 százalékkal nőtt a forgalom. A növekedést egyrészt a nem élelmiszerrel foglalkozó boltok tolták meg azzal, hogy tavaly áprilisban és májusban szinte senki nem vásárolt ott gyógyszereken és műszaki cikkeken kívül semmit (így 21,3, 8,7, végül 3 százalékos növekedés jött össze, ahogy kifutott a bázishatás), üzemanyagot pedig a drágulás ellenére sokkal többet vesznek, ahogy sokaknál vége a home office időszakának (ott 19,2, 9,7 és 8,6 százalék a három hónap növekedési adata). Az élelmiszer-kereskedelemben egy meglepően nagy havi ugrást láthattunk: április és május 3,3 és 2,6 százalékos növekedése után júniusban 7,2 százalékos volt az ugrás, amit a foci-Eb külföldi vendégeinek fogyasztásával magyaráztak. Ezt az egyet leszámítva a bázishatás annyira sokat jelentett, hogy még az sem látszik, mennyien fogták vissza az ennivaló vásárlásán kívül a kiadásaikat egy elhúzódó válságtól tartva. Pedig hosszú távon igazán ez lesz a fontos: a kormány tavaly az első két hullám között a lakossági fogyasztás felpörgetésével próbálta kirángatni a gazdaságot a válságból, most a terv ugyanez, az év elején viszont azt láthattuk, hogy sokan nem mernek még költekezni. Az árak eközben látványosan emelkedtek, az infláció 5,1, 5,1, majd 5,3 százalékos volt ebben a három hónapban.

A turizmus a tökéletes példája annak, hogy hogyan működik a statisztikában a bázishatás: nagyon rossz időket él át a szektor, a külföldiek áprilisban és májusban tizedannyian sem jöttek, mint 2019-ben, és júniusra is csak a 2019-es szint nyolcadáig jött fel a számuk, de még a magyar turisták száma is csak a 2019-es kétharmadára tért vissza júniusra – csakhogy 2020-ban ugyanekkor akkora volt a leállás, hogy ahhoz képest százalékban szinte értelmezhetetlenül nagy növekedésnek számít, amit idén látunk. A vendégéjszakák száma áprilisban 215, májusban 241, júniusban 72 százalékkal nőtt, miközben a szektor még mindig amiatt szenved, mert a járvány előtti szintnek a közelébe sem képes érni, de ha a majdnem nullához viszonyítunk, minden más óriási emelkedésnek látszik.

Mindez együtt azt is jelenti: ahogy az elemzők azt eddig is várták, szinte biztosra vehetjük, hogy az év egészére meglesz az az 5,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedés, amelyhez Orbán Viktor kötötte a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését. Jól lehetett már látni korábban is, hogy a miniszterelnök biztosra ment, egy jól hangzó, de a tavalyi zuhanás után nagyon könnyen teljesíthető célt tűzött ki. Ez legfeljebb akkor kerülhetne veszélybe, ha a járvány úgy robbanna be újra, hogy minden eddig látottnál szigorúbb vagy hosszabb lezárásokra volna szükség az év hátralévő részében, vagy az alkatrészhiány hónapokra padlóra küldené az autóipart.

Bár a növekedést az alacsony bázis is segítette, a sikeres újraindítást jelzi, hogy negyedévről negyedévre is erősödni tudott a magyar GDP

– így kommentálta Varga Mihály a Facebookra feltöltött videón a számokat.