4,5 százalékos az infláció Németországban, ahol 28 éve nem volt ilyen magas az áremelkedés - írja a Deutsche Welle. A német infláció nyilvánvalóan kihat másokra is - a többi között a kelet-európai uniós országokra, melyek gazdasága nagymértékben függ Németországtól.

Az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában, Spanyolországban még nagyobb inflációt mértek - 5,4 százalékot - hívja fel a figyelmet a párizsi Le Figaro gazdasági rovata.

Mit mondott erről Christine Lagarde? Az EKB elnöke szerint "az infláció tovább tart, mint ahogy arra számítottunk, de azt gondoljuk, hogy jövőre megkezdődik annak csökkenése."

Szeptemberben még "átmenetinek" nevezte az inflációs jelenséget Christine Lagarde.

"Belekerült egy kis időbe, de az EKB, amely nyáron még tagadta az inflációt, most már kiegyensúlyozottabb álláspontot vall" - értékelte Lagarde nyilatkozatát az ING bank vezető közgazdásza, Carsten Brzeski Frankfurtban.

Miért emelkednek az árak?

Három tényezőt említ a Le Figaro: az újrakezdés problémái, a sokféle hiány a globális piacon. Nemcsak a nyersanyagok vagy a chipek hiánya okoz gondot, de sokfele munkaerő sem elegendő, ez pedig növelheti a bérköltségeket.

A második tényező a globális energiaválság, amely sok tényezővel függ össze. Végül pedig a viszonyítási alap is sajátos, hiszen tavaly a pandemia miatt rendkívüli helyzet volt a világgazdaságban, így az Európai Unióban is.

Nincs kamatláb emelés

Bár sokan sürgetik, de az Európai Központi Bank nem döntött a kamatláb emelése mellett, mert nem kívánja ezzel meggyengíteni a konjunktúrát. Mi lesz az energiaárak gyors növekedésével? - szegezték a kérdést Christine Lagarde-nak.

"Az energiaárak emelkedése korlátozhatja a vásárlóerőt a következő hónapokban" - ismerte el Christine Lagarde. Aki úgy gondolja, hogy jövőre lecseng ez a trend, és újra normális helyzet alakul ki az európai gazdaságokban, melyekben amúgy is lassul a növekedés üteme.

Az Európai Központi Bank nem tart a bérinflációs trendtől. Továbbra is kitart a 2 százalékos inflációs előrejelzés mellett. Ha ugyanis arra számítana, hogy ezt meghaladja az infláció  akkor szigorítani kellene, de erre az EKB egyelőre nem hajlandó.

Christine Lagarde sajtótájékoztatója azt sugallta, hogy jövőre sem kívánja emelni a kamatlábat az eurozóna központi bankja, pedig a pénzügyi piacok jórésze erre számít.

A Federal Reserve Board és a Bank of England hamarosan ebben az irányba lép, de az EKB kitart álláspontja mellett.

A kötvényvásárlási program lassul

A pandemia miatt ez felgyorsult, de az újrakezdés miatt az EKB fokozatosan csökkenti akarja ezt a tendenciát. Jövő márciusban be is fejezik azt a rendkívüli kötvényvásárlási programot, melyet a pandemia miatt vezetett be az Európai Központi Bank a tagállamok gazdaságának támogatására.

Mi lesz utána? Erről decemberben lehet döntés. Az viszont kétségtelen tény, hogy az inflációs számok lehűtötték a "galambok" reményeit az igazgatótanácsban a "héjákkal szemben", akik attól tartanak, hogy a gazdaság túlhevül, ha továbbra is folytatják annak központi támogatását - írja a párizsi Le Figaro beszámolva az Európai Központi Bank kétnapos vezetőségi üléséről.