Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Euróban számolva egy bukaresti lakos számára jóval nagyobb elkölthető jövedelem áll rendelkezésre, mint egy budapestinek. Ám Romániában nagyok a területi különbségek. Az országos átlagokat nézve Románia és Magyarország fej fej mellett állnak.
Egy romániai lakos átlagban 7 453 eurót költhetett el idén – írja a Maszol.ro hírportál a Gfk piackutató cég nemzetközi összehasonlító tanulmánya alapján. Ez szinte pontosan a fele 42 európai ország 15 055 eurós átlagának. A tanulmányból kiderül, hogy Romániában a régiós eltérések markánsabbak, mint Magyarországon.
A legtöbb európai országhoz hasonlóan Romániában is a fővárosban és vonzáskörzetében a legnagyobb a vásárlóerő. Bukarestben és Ilfov megyében átlagban 13 100 euró költőpénze van egy lakosnak. Ez csak 13 százalékkal marad el az európai átlagtól, ellenben 76 százalékkal nagyobb az országos átlagértéknél. Románián belül a Kárpátokon belüli három fejlesztési régióban a legnagyobb a vásárlóerő. A Gfk adatai szerint a Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyékből álló dél-nyugati régió áll a legjobban, ahol a lakosoknak az országos átlagnál 13,6 százalékkal több pénz áll a rendelkezésükre. A Székelyföldet is magába foglaló központi régióban a vásárlóerő 105,8 százaléka az országos átlagnak, míg az észak-nyugatiban 100,6 százaléka.
Az egykori Ókirályságban, Bukarest kivételével a vásárlóerő mindenhol az országos átlag alatt van. 84,5 százalékkal a dél-keleti régió helyzete a legjobb, ami főleg Konstanca megye viszonylag fejlett gazdaságának tudható be. A legkevesebb pénzből, évi 5 300 euróból az észak-keleti régió lakói gazdálkodhatnak. Ez az összeg 71,2 százaléka az országos átlagnak.
Magyarországon is a főváros a leggazdagabb térség, azonban a régiós különbségek kisebbek, mint Romániában: Budapest vásárlóereje 35 százalékkal alacsonyabb a az európai átlagnál, a magyar átlagot pedig 27 százalékkal haladja meg. A Budapesten élőknek egy főre vetítve 9 722 euró áll rendelkezésükre – ami egyben azt jelenti, hogy legalábbis euróban számolva a bukaresti vásárlóerő jelentősen meghaladja a budapestit. Ugyanakkor a magyar országos átlag (még) valamivel magasabb, mint a romániai országos átlag.
A felmérést elkészítették településekre lebontva is. Csak az 5000 lakosnál nagyobb településeket vették figyelembe, tehát Felcsút egy főre jutó vásárlóerejéről nincs információ. A 10 leggazdagabb település listája két kivétellel a budapesti agglomerációban lévőkből áll:
1. Üröm – az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlag 160 százaléka
2. Paks – 150,2
3. Nagykovácsi – 150,1
4. Budaörs – 148,1
5. Solymár – 143,1
6. Diósd – 140,4
7. Szentendre – 135,9
8. Törökbálint – 130,5
9. Dunakeszi – 127,4
10. Győrújbarát – 127,3
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.