Talán egyetlen ágazat sem szenvedett annyira a Covid-világjárványtól, mint a légi forgalom: 2019-ben 575 milliárd dollárt tett ki az üzleti forgalom, 2020 és 2021 a katasztrófa évei voltak. 203 milliárd dollárra csökkent az üzleti forgalom 2020-ban. 2021-ben volt ugyan némi emelkedés – 251 milliárd dollár –, de ez is messze elmarad az utolsó békeévtől. Nem is csoda, hiszen a lezárások rendkívüli mértékben visszavetették a nemzetközi légi forgalmat. Az IATA (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) szerint tavaly a belső légi forgalom mentette meg a helyzetet olyan nagy országokban, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Idén is elsősorban ezzel számolnak, mert a járványnak még egyáltalán nincsen vége. Kína 2020 márciusa óta zárva van, és a Covid-járványban a zéró tolerancia elvet követi, vagyis a nyitás még távolinak tűnik.

Sok jóra ezért az idén sem számítanak. A IATA szerint 26-31%-os visszaesés várható 2019-hez képest. Ez globális adat, de az Egyesült Államokban már nyereséget terveznek a légitársaságok, mert az ország hosszú idő után megnyílt a világ előtt, és mindenki abban reménykedik, hogy újabb nagy lezárás már nem lesz.

9,9 milliárd dolláros nyereség: ebben reménykednek a nagy amerikai légitársaságok, amelyek hosszú távra méginkább optimisták. Ezért a Boeing és az Airbus egyre több megrendelést kap.

A nagy felfutás még odébb van, de a légitársaságok hosszú távra terveznek, mert egy repülőgépflotta megvásárlása és fenntartása méreg drága. Ráadásul itt a fenntartható fejlődés követelménye, amely miatt a karbonsemlegesség kötelező célkitűzés. A légi forgalomban 2050-ben szeretnének ide eljutni az egész világon. Akkor már évente 10 milliárd repülő utassal számolnak - írja a IATA terveiről a párizsi Les Échos.