"Ők tartoznak nekünk"

Pénz kell: adócsökkentés, beruházás, hitelgarancia - állami eszközökkel akár, mondja Orbán.

A hitel, a garancia és a tőke fontos, és lesznek célzott, államilag támogatott programok is - ígéri a miniszterelnök.

Fontosak a költségvetési források: Orbán például balkáni kifektetési támogatásokat ígér.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban azt mondja: mivel az országnak negatív a profitegyenlege, a forrásoknak ezt kompenzálnia kellene. Ám amíg előbbi 6,4 milliárd euró, amit kivisznek az itteni cégek, ebből 5,2 milliárd az uniós országokkal szemben, ehhez képest az uniós támogatás kerete 4 milliárd euró. "Ezért helyes, ha kellő öntudattal, kuruc nyelven beszélünk az uniós bürokratákkal, mert ők tartoznak nekünk".

Orbán szerint a hétéves keretköltségvetéssel kapcsolatban nem vagyunk késésben, elég, ha az év végéig aláírjuk a megállapodást. Ami problémás, az a helyreállítási alap, mivel ez egy gyors pénzügyi eszközként lett elkönyvelve, mégsem kaptuk meg politikai okokból. Azt mondja: már majdnem megkaptuk, de elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényt. Mi ezt nem akarjuk módosítani, ők meg azt mondjá, hogy amíg nem módosítjuk, nem adják oda.

Szerinte erről a csatáról szólt a csata a bíróságon is: mindenki úgy tudja, hogy vesztésben vagyunk, de valójában nyerésben vagyunk. "Az igaz, hogy mi nem nyertünk, de ők veszítettek" - fogalmaz, felidézve azt, hogy a bírósági ítélet alapján politikai szempontokat nem lehet összekötni a pénzekkel.

"Nem mondhatják azt, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, nem adják oda" - hoz egy példát, megjegyezve, hogy eddig is megvolt az eszköz arra, hogy a pénzt elvegyék.

Mit kap a vidék?

Az ötödik probléma a vidék leszakadása. Az elmúlt időszakban iszonyatos összegeket öltünk Budapest fejlesztésébe, kérdés, hogy az, hogy Budapest ilyen mértékben fejlődött, az érdem vagy hiba - mondja Orbán, aki "falusiként" meg is válaszolja: érdem, kell egy ilyen hely minden országban, amelyik ott van a térképen, amelyik a jobbik énünk.

"Felcsúton is lenne ennek helye" - viccelődik, de hozzáteszi: "nekünk egy fantasztikus, lenyűgöző, mindenkinél szebb fővárosra van szükség", ezért kellett először Budapestet fejleszteni, mielőtt a vidéken tennék ezt.

A terv az, hogy 2021-2027 között 4265 milliárd forintot fordítanak vidékfejlesztésre, ez az eddigi összeg háromszorosa. (Valójában a társfinanszírozás 80 százalékról emeléséről van szó, nem új ígéretről.)

A vidékfejlesztésen belül fontos a Modern városok program és a Magyar falu program is- teszi hozzá Orbán. Szerinte a falvak fejlesztése egy komolyabb, filozófiai kérdés, ami fontos, "hiszünk abban, hogy ez egy jó politika".

Digitalizáció!

A 4. csapdahelyzet a dualitás. Ennek lényege, hogy a hazai cégek versenyképessége még mindig fele a külföldi tulajdonban levőknek.

Digitalizáció és automatizáció - ezt a felszólítást a magyar cégek kapják, Orbán azt ígéri, ehhez a kormány kész segítséget nyújtani.

A k+f költést is növelni kell ennek érdekében - teszi hozzá.

Ha a kkv-knak sikerül olyan ágazatokhoz csatlkozni, mint például a hadiipar, akkor ez felgyorsulhat.

Kifektetne Orbán Viktor

A 3. csapdahelyzet az, hogy a külföldi cégek kiviszik a profitot, ahelyett, hogy a külföldön befektető magyarok hoznák azt be - idézi fel Orbán, aki itt gratulál azoknak a cégeknek, amelyek külföldön is befektetnek. Ilyen magyar multi a Mol, az OTP vagy épp a Mastergood - a folyamat tehát elindult, de regionálisan sem állunk jóll - mondja Orbán.

Kifektetés, kifektetés, kifektetés! - adja ki az irányt.

A Balkán az új piaci cél

És a megoldás?

A magyar exportáló cégek számának növelése kell - itt elértek már sikert, de az export árbevételnél még nem. Most ennek 80 százalékát külföldi cégek adják - a magyar arányt akarják 20-ról 30 százalékra emelni.

Kitaposott ösvényeink vannak Nyugaton, de kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is. Orbán szerint ilyen a Balkán és Kína.

Elindítottak egy nyugat-balkáni befektetési programot és megvan a keleti nyitás politikája - folytatja Orbán.

Nem esett jól a négy stop politikája

Nincs szándékunkban visszaállítani az árhivatalt, mondja Orbán, aki szerint nem esett jól a "négy stop" vagyis az árstopok politikája. Elvből ellenezzük az árszabályozást, de - Demjánt idézve - rendkívüli időkben rendkívüli döntéseket kell hozni.

Szerinte ebből minél előbb ki kell jönni - a rezsiárszabályozáson túl.

Orbán: Magyar dominancia kell

A kóceráj szerintem rendben van - Orbán így fogalmazta meg azt, hogy nem kell irányváltoztatni. Kiemeli ugyanakkor: öt csapdahelyzetet kell kikerülni a következő tíz évben.

1. A magas külföldi tulajdon csapdája

A beruházásokért versenyezni kell, de nem jó, ha egy kívánatos aránynál magasabb a külföldi tőke aránya.

2. Az exportáló nagyvállalatok dominanciája

3. A külföldi cégek kiviszik a pénzt

4. Dualitás

5. A vidék lemaradása

A magyar gazdaság ma többségében magyar tulajdonban van, mondja, és ez szerinte egy remek hír. Ágazatokra szétbontva azonban nem ilyen jó a helyzet.

2010-2020 között látványos javulás történt a médiában, az energetikában és a bankágazatban - idézi fel a kormányra kerülésekor kitűzött célt, miszerint négy stratégiai ágazatban (az említetteken túl a kiskereskedelemben) legyen többségi magyar tulajdon. 50-70 sávon belül van a magyar tulajdoni arány több ágazatban, például humánegészségügy vagy turizmus.

De vannak ágazatok, ahol csehül állunk. Ilyen a biztosítás, távközlés, építőanyagipar. Ezen próbálunk változtatni - említi példaként az Aegon megszerzését vagy a 4iG duzzasztását, reménykedem, hogy a magyar tulajdon aránya emelkedeni fog. A kiskereskedelemben is rosszul állunk, ott 40 százalék az arány - idézi, itt azonban nem említ olyan lépéseket, amelyekkel ezen változtatnának.

Az új irány: vasút!

Az amerikaiak szerint Magyarország a tizedik legversenyképesebb gazdaság - mondja Orbán, az nem derül ki, milyen felmérés alapján.

Erősek vagyuk a gépiparban, erősödünk az élelmiszeriparban, vegyiparban például - folytatja, majd kiemeli: új elemet hoztunk be, a hadiipart. Repülőgép-alkatrészeket gyártunk Magyarország az Airbusnak, magyarok pedig egy cseh repülőgépgyárat vásároltak - idézi fel.

Magyarország huzatos, huzatos, de itt van, ahol van, ebből a fekvésből kell kihozni, amit lehet - fogalmaz. Szerinte az elmúlt 20-30 évben nem fordítottunk elég figyelmet arra, hogy a politikai elhelyezkedésből eredő előnyöket kiaknázzuk.

600 kilométer gyorsforgalmi utat építettünk az elmúlt 12 évben, az érdekünk most az, hogy a vasúti kapacitásokat is kiépítsük - folytatja, és szerinte ezért nincs alapja a Budapest-Belgrád vasútvonalat és a fényeslitkei állomást érő kritikáknak. Akik ezt bírálják, azok a legrosszabbat akarják nekünk - teszi hozzá.

Gazdasági elemzés Orbán módra

Hálás vagyok a pénzügyminiszternek, hogy a kérésemnek megfelelően nem engedte azt, hogy az államadósság 80 százalék fölé növekedjen - amikor átvettem a kormányzást, becsületbeli kérdésnek tartottam, hogy ez ne történjen meg újra, mert az már a fiskális alkoholizmus szintje - folytatja Orbán.

Szerinte nem volt olyan ország, ahol a válságkezelés nem borította meg az egyensúlyt, ráadásul a munkaerőpiac is stabil maradt, a beruházások szintje is magas volt - dicséri Varga Mihály pénzügyminiszter teljesítményét a miniszterelnök.

"Az infláció nem néz ki jól" - idézi Orbán, aki azt mondja: kivételesen szurkol az EU-nak, hogy legyen igaza az inflációs prognózisával kapcsolatban.

A probléma szerinte az, hogy az inflációs környezetben a klímapolitikában is az árakat emelő döntéseket hoznak. Felidézi: hogy Brüsszel a lakástulajdonosokat és az autótulajdonosokat akarja megadóztatni, ami tovább növelheti az energiaárakat, márpedig ez felelős ma is az infláció feléért.

Az orosz-ukrán konfliktus, vagy az Északi Áramlat II. körüli konfliktus tovább rontja a helyzetet. Mivel az oroszok ez alapján azt szállítják le, amire leszerződtek, ezen felül csak az új vezetéken. Nem biztos ennek a kötélhúzásnak a vége - emeli ki. Az idő nem a mi oldalunkon áll, hanem az övékén - mondja.