Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"Venezuela nem sokat tud nyújtani, mert az olajipara lepusztult" – magyarázta José Toro Hardy, az ország egyik vezető közgazdásza a Forbesnak. Szerinte 7-8 évbe is beletelhet, amíg Venezuela újra képes lesz annyit exportálni mint régen. Ehhez pedig 250 milliárd dolláros beruházás kellene.
1998-ban volt a csúcson Venezuela olajipara, akkkor naponta 3,5 millió hordó olajat termelt ki. Nicolas Maduro elnök ugyan azt állítja, hogy ma Venezuela naponta 1 millió hordó olajat termel ki, de az OPEC szerint ez valójában csak 668 ezer hordó.
Az Egyesült Államok naponta körülbelül 200 ezer hordó olajat importált Venezuelából 2018 decemberében, amikor Trump elnök szankciókat jelentett be az országgal szemben, és leállította az olajbehozatalt.
Az USA eddig 245 ezer hordó olajat importált Oroszországból, és ezt kellene most valahogy pótolni, miután Joe Biden elnök bejelentette az orosz olaj bojkottját.
Venezuela változóban
Nicolas Maduro elnök kiváló kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Még orosz katonák is érkeztek Venezuelába, hogy védelmezzék a rendszert. Maduro támogatta Putyin hadjáratát is Ukrajna ellen. Amikor Szergej Lavrov külügyminiszter erről beszélt az ENSZ-ben, akkor szinte mindenki kivonult a teremből, de Venezuela küldöttje maradt. Venezuela nem szavazta meg az ENSZ Oroszországot elítélő határozatát sem.
A meglepetésszerű amerikai látogatás után érezhetően változik a vezetés véleménye Venezuelában – írja a Forbes. Delcy Rodriguez alelnök az állami televízióban már arról beszélt, hogy Oroszországnak és Ukrajnának párbeszédet kellene folytatnia. Maduro elnök pedig a nemzeti megbékélésre hívta fel a figyelmet. Azt szeretné elérni, hogy a Biden-adminisztráció oldja fel azokat a szankciókat, melyekkel még Trump sújtotta Venezuelát.
Maduro elnök megbízta Ecuador korábbi gazdasági miniszterét, lobbizzon az Egyesült Államokban annak érdekében, hogy érkezzenek amerikai beruházások Venezuelába. Az Oroszország elleni szankciók különösen nagy gondot okoznak az országnak, amely olaját eddig a Rosznyeft hálózatán keresztül értékesítette. Jelentős részben az oroszok finanszírozták az állami olajvállalatot, a PDVSA-t is.
Viták Washingtonban
A republikánusok rögtön támadást intéztek a Biden-kormányzat ellen a venezuelai nyitási kísérlet miatt. Így nem valószínű, hogy ebből hamarosan lesz is valami – állapítja meg a Forbes.
Venezuela két célt szeretne elérni: egyrészt megszerezni aranykészletének egy részét, amelyet a Bank of England őriz. Ez az 1,95 milliárd dollár értékű arany elérhetetlen Venezuela számára több mint 15 éve, mert az amerikaiak szankciókkal sújtották az országot a demokrácia megsértése miatt. A másik cél az, hogy az FBI megszüntesse azt a 15 millió dolláros díjat, amelyet az kaphat meg, aki hiteles információkat szolgáltat arról, hogy Maduro elnök milyen szerepet játszott a drogkereskedelemben.
Mit akar az USA Venezuelától? Szabad és demokratikus választásokat. A börtönben levő amerikai állampolgárok elengedését. Ezenkívül pedig azt, hogy a külföldi olajcégek szabadon működhessenek Venezuelában, ahol 1976-ban államosították az olajipart.
