Egy hónapja alakult az ágazati szövetség, amelynek mostanra több mint kétszáz tagja van, és annak tisztázását kéri, hogy milyen hatástanulmányok előzték meg a 95-ös benzin és a gázolaj ármaximumának megállapítását.

Az iparági képviselet parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérte hétfői közleményében, amelynek többek között, szerintük az lenne a feladata, hogy kiderítse,

• milyen szakmai egyeztetést folytattak le a rendelet kiadása előtt,
• ki a felelős a részletszabályzat kidolgozásáért, illetve
• mérik-e a rendelet hatásait?

A közleményben a szövetség azt is hangsúlyozta, hogy a szerintük betarthatatlan szabályok miatt nem akarnak bírságot fizetni, illetve kérik a megítélt támogatások kifizetését. Hozzátették azt is, hogy nyilvános performanszt hirdetnek a Mol budapesti székháza elé csütörtökön 12 órára.

A szervezet már múlt héten jelezte azt is, hogy a magyar állam ellen indított alkotmánybírósági pereket fontolgatnak a 480 forintos üzemanyagár-korláthoz kapcsolódó, számukra hátrányos intézkedések miatt. 

A kormány döntése szerint a tavaly novemberben bevezetett benzinárstop május 15-ig érvényben marad. A kormány először az üzemanyagok kiskereskedelmi, majd február 28-tól a nagykereskedelmi árát is 480 forintban maximálta, a kiskereskedelmi benzinkutak versenyképesebb működése érdekében, ugyanakkor döntött a kormány az üzemanyagok jövedéki adójának 20 forintos csökkentéséről is.

A választásokig biztosan marad a benzin árstopja, de a megszüntetése fájni fog

A háború könyörtelenül rámutat a világ gyengeségére, s a szembesítést az Orbán-kormány sem ússza meg: a mesterséges piaci beavatkozásokra épülő gazdasági modellje elvérezni látszik az energiapiacon dúló viharban.