Vizsgálja a kormány azt, mely területeken következhet be még ársokk, amely a fogyasztói árak maximálását teszi szükségessé a háztartások pénzügyi stabilitása érdekében. Ameddig szükséges, ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani – mondta Nagy Márton az Országgyűlésben.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöki székéből a miniszterelnök gazdasági tanácsadójává avanzsált szakember az alakuló kormányban a gazdaságfejlesztési portfóliót kapta, szerdai bizottsági meghallgatásai előtt azonban ennek elemei helyett inkább az volt világos: Nagy Márton fontos szerepet kaphat a Fidesz-kormány gazdaságpolitikai irányvonalának kialakításában. Ez az érzés a meghallgatások után sem változott, annál is inkább, mivel területeinek, az előtte álló feladatoknak a felvázolásánál sokszor szinte szó szerint hallhattuk azokat a prioritásokat, amelyeket az elmúlt időszakban Orbán Viktor emlegetett felszólalásaiban – Nagy Márton a miniszterelnök felsorolásain túllépve keretbe foglalta, mit is akar a kormány:

továbbra is kanyarban előzni.

Így nyert értelmet az árstoppal kapcsolatos, a miniszterelnök beiktatási beszédében is említett kijelentés, miszerint a kormány – akármennyire nem tartja piacbarát eszköznek – egyelőre nem engedi el ezt a megoldást, amely Nagy szerint összességében 6 százalékponttal járul hozzá az infláció letöréséhez (ebből 1-1,5 százalék az élelmiszereknek és 2-2,5 százalék az üzemanyagoknak tudható be). Konkrétumot persze a miniszterjelölt sem említett, világossá tette azonban azt, hogy a nemrég bejelentett hosszabbításon túl akár új termékek is bekerülhetnek az érintett körbe. Szerinte ezzel ki lehet védeni azt, hogy a háború okozta hatalmas emelkedés hatásai a háztartásokat érjék, közben pedig a veszteséget „rá lehet hárítani azon cégekre, amelyek eközben extraprofitra tesznek szert”. Az üzemanyag drágulását a Mol gazdálkodja ki, az élelmiszert az élelmiszer-kiskerekedők, amelyek többségében külföldiek – sorolta a miniszterjelölt, aki az infláció elleni alternatív eszközként felvetett áfacsökkentés ellen is hasonló érvet hozott fel. Úgy látja: az áfa kérdésköre veszélyes dolog, mivel bizonyos szinten túl nem fog átmenni a fogyasztókhoz az intézkedés hatása, hanem a pénz megmarad a kereskedőknél, amelyek többsége jelenleg külföldi.

Nem hiszem, hogy őket kéne támogatni,

fogalmazott Nagy, aki ugyan közvetlenül nem felel majd a kiskereskedelemért (az a korábbi hírekkel ellentétben Lázár János helyett végül az Agrárminisztériumhoz került az ITM-től), ám úgy látja: ez is olyan stratégiai terület, ahol az államnak érdekeltté kell tennie a piaci szereplőket, hogy 50 százalék fölé emeljék a magyar tulajdonrészt az ágazatban.

Reviczky Zsolt

A kiskereskedelem – különösen az élelmiszer-kiskereskedelem – magyarítása örökzöld téma a Fidesz–KDNP 2010-es kormányra kerülése óta, az mindenesetre váltásnak tűnik, hogy Nagy nem a külföldiek visszaszorításáról, hanem a magyar szereplők előrelépéséről beszél. Arról azonban nem, ez pontosan mit is jelenthet, az erre vonatkozó kérdést már hárította az újságírók előtt is, egyedül arra utalt, hasonló változás már végbement a bankszektorban vagy az energetikában – azt már nem említette, hogy ott jelentős állami szerepvállalás is kellett ehhez.

Az mindenesetre sokatmondó, hogy az állami vállalkozásfejlesztési források most Nagy portfóliójába kerülnek majd: itt lesz nemcsak a Magyar Fejlesztési Bank, de a KKM-től idekerül az elsősorban exportberuházásokat támogató Eximbank is – a miniszterjelölt szerint ezek forrásai igény szerint kombinálhatók, emellett pedig folytatni kell szerinte a Széchenyi Kártya hitelprogramjait is, annál is inkább, mivel az MNB NHP kivezetése után ez az egyetlen olcsón elérhető forrás a vállalkozások számára.

A bankrendszerről mindenesetre továbbra is radikális elképzelései vannak:

4-5 nagybank kell Magyarországon

– ismételte el bemutatkozásában hosszú évek óta emlegetett érvét Nagy Márton, ezúttal éppen azért, mivel miniszterként ő felel majd a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért is. Mindezek mellet a szakemberhez kerülnek a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere, az állami vagyon és a posta. Nagy Márton munkáját miniszterhelyettesként Fónagy János segíti majd. Lóga Máté lesz a gazdaságfejlesztésért, nemzetközi kapcsolatokért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, ő eddig a Magyar Nemzeti Bank Strukturált Finanszírozás Stratégiai Igazgatóságát vezette. Nagy harmadik államtitkárjelöltje, Túri Anikó szintén az MNB-ből érkezett, a szakember felel majd a pénzügyi és egyes gazdasági jogi szabályozásért, az állami vagyonért és a postaügyért.

De hogyan is tekint Nagy Márton a gazdaságfejlesztésre? Mint kifejtette, célja a fenntartható felzárkózás megteremtése, amely időről időre mást jelent, most éppen önálló és önellátó gazdaságot. Ez állhat amögött, hogy a kiskereskedelem mellett a biztosítási szektor és az építőanyag-ipar esetében is stratégiai célnak tekinti a magyar tulajdonrész dominanciáját.

Reviczky Zsolt

Az önállóság eszköze szerinte az önálló monetáris politika, vagyis a forint megtartása „rövid és középtávon”, a hosszabb távval kapcsolatban pedig úgy tartja, előbb megfelelő fejlettségi szintet kell elérni, és utána érdemes egyáltalán elgondolkozni ezen. Emellett fontosnak tartja az önálló fiskális politikát – benne az önálló adópolitikával is. Mindez azt is jelenti, hogy a globális minimál társasági adót még mindig nem tartja elfogadhatónak: az alacsony adók (itt a társasági és a személyi jövedelemadóra gondol) versenyelőnyt jelentenek, ezeket nem akarja feladni a kormány – emelte ki. Ennek megfelelően további adócsökkentést ígért, amely elsősorban a munkáltatói járulékok további visszafogását jelentheti szerinte, illetve a családtámogatások további bővítését (akár a lakáspolitikában) is fontosnak tartja.

A gazdaságfejlesztésben is fontos szerepet adna a családpolitikának, amelynek sikerét szerinte az is jelzi, hogy jelentősen nőtt a házasságkötések száma. Fontos emellett a vidék felzárkóztatása, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének erősítése, a hazai vállalkozások profitegyenlegének növelése, az állami, magán- és háztartási beruházások magas szintjének fenntartása – ezeket a célokat egyébként Orbán Viktor tavasszal a gazdasági évnyitón sorolta fel részletesen.

Célt is kitűzött a jövendőbeli miniszter: mint kifejtette, ma Magyarország fejlettségi szintje (vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP) az EU-átlag 76 százaléka szemben a 2010-es 66 százalékkal. Ha sikerül fenntartani azt, hogy a magyar gazdaság növekedése 3 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, akkor 2030-ra az EU fejlettségi szintjének 90 százaléka érhető el, ha azonban a növekedési többlet 3,5 százalék, akkor a 100 százalékra is eljuthatunk. „A cél ez utóbbi” – hangsúlyozta. (Érdemes felidézni, hogy korábban +2 százalékról beszélt a kormány, majd Matolcsy György vetette fel a +3 százalékot – Nagy még ennél is nagyratörőbb célt fogalmazott meg.)

Addig persze túl kell jutni a háborún is, ami nem csak egyszerűen az inflációt nyomja még tovább, de a gazdaságpolitika meghatározó stratégiáinál is újragondolást tesz szükségessé. Nagy előtt Szijjártó Péter – az energiapolitika új felelőse a kormányban – beszélt a Gazdasági bizottság előtt arról, milyen beruházásokat tenne szükségessé az, ha az Európai Unió behozatali tilalmat rendelne el az orosz energiahordozókkal szemben. Nagy pedig arról beszélt, milyen következményekkel járna a gazdaságra nézve egy ilyen döntés.

Reviczky Zsolt

Úgy számolt, az azonnali szankció esetén a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a mostani, 113 dollár körüli szintről 185 dollárra emelkedne, ezen túl pedig a most felhasznált üzemanyag 30-40 százalékát nem is tudnánk beszerezni, ami azonnali fogyasztáscsökkenést, ezzel recessziót idézne elő – sorolta. Ha másfél-két éves átmenet lenne a szankció alkalmazásában, az is 130-140 dolláros olajárszintet idézne elő, ami – tette hozzá – azt eredményezné, hogy a most (árkorlátozással) 480 forintos benzin kb. 800 forintra drágulna. „Lehet, hogy be tudnánk szerezni az üzemanyagot, de mivel 6000 millió litert fogyaszt az ország egy évben, az árkülönbség 300 forinttal számolva több mint 4 milliárd eurót jelentene” - kalkulált, innen is felszólítva az Európai Uniót, hogy az ennek kiváltásához szükséges energiahatékonysági beruházások költségét, 15-18 milliárd eurót biztosítsa az ország számára. A földgáz esetében pedig német kutatóintézeteket idézve azt mondta, a szankciók duplájára emelnék az árakat, emiatt, mint mondta, a német gazdaság rögtön recesszióba süllyedne, Magyarország esetében felmérhetetlen lenne a lépés következménye.

Nagy Márton esetében persze az is nagy kérdés, érkezése hogyan változtatja meg a gazdaságpolitikának azt a rendszerét, amelyet az elmúlt években leginkább Matolcsy György (Nagy volt főnöke) és Varga Mihály pénzügyminiszter vitája jellemezte. Esetében pikáns, hogy hirtelen, indoklás nélkül távozott a jegybanktól, ahol leginkább radikálisnak tűnő ötleteiről vált ismertté. Orbán mellett a nevéhez kötik most azokat a szintén radikális és szintén az expanziót erősítő kormányzati lépéseket is, mint az szja-visszatérítés - amelyet Matolcsy is előszeretettel bírált, mondván, az tovább fűti az inflációt és rontja a kormányzat mérlegét. Erről Nagy most annyit mondott: szerinte ezek a lépések kellettek ahhoz, hogy megerősödve jöjjön ki az ország a válságból. Arra a kérdésre pedig, hogy ők hárman hogyan tudnak együttműködni, ennyit válaszolt: reméli, hogy hármuk együtt nem három pontot alkotnak, hanem együttműködésben egy háromszög három sarkát adják majd.