Köztudott, hogy az orosz gazdaságot az energetikai szektor dominálja, ami nem is csoda, hiszen az oroszok a bolygó földgáztartalékának 25, nyersolajkészletének 5 százalékával rendelkeznek – derül ki a Financial Times anyagából. Az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett embargók miatt azonban égető kérdéssé vált a hogyan tovább az iparág számára. A nemzetközi partnereik felmondják az együttműködéseket, a befektetők kihátrálnak, a vásárlók fogyatkozásnak indultak.

A gáz ugyan még zavartalanul csordogál át Európán és az olajtermelés, ha csökkentett üzemmódban is, de zajlik tovább, egyelőre nem következett be összeomlás egyik területen sem. Ugyanakkor a hosszú távú hanyatlás kockázatát lehet kiolvasni a csökkenő kivitelből, a külföldi szakértők elmaradásából és a kereskedelem Ázsia felé való átállításához szükséges több milliárd dolláros kiadásból.

Az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov már áprilisban arra figyelmeztetett, hogy az orosz olajtermelés 17 százalékkal gyengébbnek ígérkezik idén, ami napi kétmillió hordó mínuszt jelent majd. Helyettese, Alekszandr Novak azonban később már optimistább húrokat pengetett és elmondta, hogy emelkedik a termelési ráta.

Az orosz olajiparban abban reménykednek, hogy az európai piacot majd pótolni fogja az ázsiai, azaz az EU által elutasított nyersolajra majd vevő lesz India, Kína és más országok. A nyersanyagok Ázsiába való átirányításáról azonban sokkal könnyebb beszélni, mint megvalósítani. A csővezetékeket nem lehet egyik pillanatról a másikra máshová telepíteni, vízi szállítási kapacitása meg nincs az oroszoknak elegendő egy ekkora léptékű művelethez. Ráadásul a Nyugat még tovább nehezítheti Moszkva dolgát azzal, ha megtiltja az orosz nyersolajat szállító hajók biztosítását.

Persze ez nem jelenti azt, hogy az átállítás megvalósíthatatlan, csak nerm lesz olcsó, különösen úgy nem, hogy a járulékos költségekbe Kína nem annyira szeretne beszállni, már csak azért sem, mert Pekingben pontosan tudják, hogy enélkül is ők lesznek a legnagyobb vásárlói az oroszoknak.