Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
12705 az atomfegyverek száma a világon a SIPRI szerint. Ennek több mint a 90%-a az Egyesült Államok és Oroszország hadseregében vár bevetésre. Ezért keltett oly nagy figyelmet Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverzettel.
“Az atomfegyverrel rendelkező államok elképesztő tempóban modernizálják arzenáljukat” - hangsúlyozta Hans Kristensen, aki amellett, hogy a SIPRI kutatója, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris információs központját is vezeti. A Deutsche Wellének nyilatkozva kiemelte: nemcsak arról van szó, hogy a nukleáris hatalmak hagyományos atombombákat gyártanak, hanem arról is, hogy új nukleáris fegyvereket hoznak létre.
Különösen gyorsan igyekszik Kína felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz. Jelenleg a kínaiak gyártják a legtöbb atomfegyvert, és senki sem tudja, hogy pontosan miért. A kínaiak ugyanis egyáltalán nem beszélnek erről - mondta Hans Kristensen, aki a kollégáival együtt több mint 300 új rakétasilót számolt össze Kína nyugati sivatagos területein az elmúlt két év során. Ezekben a silókban ballisztikus rakéták vannak, amelyeket nukleáris robbanó fejjel látnak el.
A kínaiak valószínűleg attól tartanak, hogy nem élnének túl egy amerikai csapást.
Ez csak az egyik hipotézis. A másik az, hogy a kínaiak azzal számolnak, hogy a rakétavédelmi rendszerek egyre tökéletesebbek lesznek, és ezért egyre több nukleáris robbanófej kell ezek legyőzéséhez. A kínai hadügyminiszter Szingapúrban megerősítette: “Peking sosem mond le Tajvanról”.
"Ha valaki megpróbálná elválasztani Tajvant Kínától, a kínai hadsereg egyetlen pillanatra sem habozna háborút kirobbantani, bármi ára is legyen ennek" - idézte Vu Csien, a nemzetvédelmi tárca szóvivője a miniszterét. A kínai nemzetvédelmi minisztérium szerint a pekingi vezetés, amely Kína elidegeníthetetlen részének tekinti a szigetet, "ezer darabra tépné" a függetlenségi próbálkozásokat.
Új kockázatok
Hszi Csin-ping elnök “világszínvonalú hadsereget akar”. Ezért fontos lenne, hogy a kínaiak elfogadjanak egy nemzetközi egyezményt, amely korlátozza az atomfegyverek számát. Csakhogy Peking hallani sem akar erről. “A kínaiak visszadobtak minden ilyen javaslatot“ - hangsúlyozta Kristensen.
Ha nincs nemzetközi egyezmény akkor nukleáris versengés várható a három nagyhatalom: az USA, Oroszország és Kína között. A kínaiak még mindíg messze le vannak maradva a két másik mögött mindössze 300 nukleáris robbanófejjel. Itt van viszont három ország: India, Pakisztán és Észak-Korea, amely szintén bekapcsolódott a nukleáris versengésbe. Kim Dzsong-un rendszeresen fenyegeti nukleáris csapással az USA-t és szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt. Igaz, hogy a SIPRI szerint csak 20 nukleáris robbanófejük van, de nem állnak le a fejlesztéssel, ahogy a rakétáikat is egyre távolabbi célpontokra irányítják.
Irán is egyre inkább fejleszti nukleáris kapacitását, miután Trump felrúgta az atomalkut, és helyette egyelőre nem sikerült újat kötni.
A legnagyobb aggodalmat azonban jelenleg az oroszok fenyegetőzése jelenti. Vlagyimir Szolovjov, Putyin kedvenc megmondó embere az orosz állami televízióban legutóbb azzal viccelődött , hogy “egy nukleáris háború esetén az egész világ eltűnne , és legfeljebb néhány mutáns élné túl a katasztrófát a Bajkál tó mélyén.”
