A forint euróval szembeni árfolyama 400-ról egy csapásra 396,7-ig erősödött, miután a jegybank közzétette, hogy a Monetáris Tanács jelentősen, egy lépésben 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot. Az árfolyam ezután visszagyengült 399,5-ig, majd ingadozni kezdett, végül valamivel 397 fölött zárta a napot.

A jelentős alapkamat-emeléshez hozzátartozik, hogy Virág Barnabás jegybanki alelnök egy órával később bejelentette: a jegybank összezárja az alapkamatot az eddig annál magasabb, így irányadó rátaként funkcionáló egyhetes betéti kamattal. Miután az egyhetes betét kamata jelenleg 7,25 százalék, effektíve csak 50 bázispontos emelés történik, miután csütörtökön a következő betéti tendert 7,75 százalékos kamattal fogják meghirdetni.

Virág Barnabás elárulta, illetve a Monetáris Tanács döntéséhez kiadott közlemény tartalmazta a jegybank friss, negyedévente megjelenő Inflációs jelentésének makrogazdasági prognózisát. Amiből kiderült, hogy a jegybank rontott előrejelzésén, a korábbinál magasabban tetőző és jobban elhúzódó inflációs pályát, illetve jobban lassuló gazdasági növekedést vár. Az idei átlagos (!) infláció 11–12,6 százalék között lehet a mostani prognózis szerint, eddig 9–9,8 százalék közötti szintre tette az MNB az éves átlagot. 2023-ban a jegybank szerint 6,8 és 9,2 százalék közötti éves átlagos infláció várható, az infláció 2023 végén csökkenhet a jegybanki toleranciasáv tetejéig (ez 4 százalék). A hazai GDP 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.

A jegybank nem küldött különösebben erős – sőt, szinte semmilyen – üzenetet a forint árfolyamának megtámogatására, Virág Barnabás mindössze annyit említett, hogy a monetáris politikában eszközölt változtatások (az egyhetes betét kamata és az alapkamat összezárása) mögötti egyik ok a megnövekedett pénzpiaci volatilitás (vagyis a forint árfolyamának gyengélkedése).

Egyébként a forint árfolyama egy ideje egyértelműen alulteljesít a többi régiós devizához képest, elemzői vélemények szerint ennek legfőbb oka nem a jegybank monetáris-, hanem a kormány fiskális politikája. (Bár a monetáris politikával szemben is megfogalmazódtak bőven kritikák, főleg az évekig fenntartott extrém lazasággal kapcsolatban.) A költségvetés a választások előtt soha nem látott módon kiköltekezett, a kormány a lyukakat most különadókkal és megszorításokkal kiigazítással, a beruházások visszafogásával igyekszik betömni. Az unióval fennálló viták miatt nem látszik, Magyarország mikor férhet hozzá – ha egyáltalán – az uniós helyreállítási alap forrásaihoz, sőt a normál uniós forrásokhoz. Miközben a költségvetési hiány és az államadósság magas.

Mindezek eredményeképpen a magyar gazdaság és költségvetés helyzete bizonytalannak és sebezhetőnek tűnik, ami teret nyit a forint elleni spekulációnak, egyéb eszközökben (például az állampapírokban) pedig kamatfelárként csapódik le.

Virág Barnabás elmondása szerint már látszik, hogy a költségvetés egyensúlya kezd helyreállni, és a jelek arra mutatnak, hogy az unióval való megegyezés is meg fog születni – bár ehhez a jegybanknak épp úgy semmi köze, mint az árstopról szóló döntésekhez.