Iszonyatos tempóban nőnek az élelmiszerárak, de eközben emelkednek a fizetések is. Arra voltunk kíváncsiak: hogy néz ki a drágulás több évtizedes összehasonlításban, és milyen fizetésemelés kell ahhoz, hogy pont ugyanannyit lehessen vásárolni érte, mint akár csak egy évvel korábban? Számoltunk egy sort, és arra jutottunk:

most már annak a fizetése sem tartja a lépést az élelmiszerek drágulásával, akinek annyira nő a bére, mint amennyivel a KSH szerint az átlagkereset emelkedik.

A The Economist még 1986-ban találta ki a Big Mac indexet, ami úgy hasonlítja össze a különböző országok – vagy egy ország más időbeli – árait, hogy azt nézi meg, egy Big Macért az adott hely átlagfizetésével számolva hány percig kell dolgozni. Mi hasonló számítási módot választottunk, de nem álltunk meg egy hamburgernél, 13 különböző étel, ital, konyhai alapanyag van a bevásárlólistánkon. Azt néztük meg, ha az ember elmegy a boltba ezeket megvenni, akkor mennyi pénzt ad ki, és ez hány óra alatt összejött keresetét költi el. A listánk a következő:

• 1-1 kiló krumpli, rizs, fehér kenyér, trappista sajt, finomliszt, kristálycukor, narancs és párizsi,
• 1-1 liter 2,8 százalékos tej és étolaj,
• 10 tojás,
• és egy félliteres doboz sör.

Ezek közül a cukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb és a tej az, amelyet most érint az ármaximálás szabálya.

Hat évet választottunk ki: azt néztük, hogy 1989-ben, a rendszerváltáskor, 1995-ben, a Bokros-csomag idején, 2004-ben, az EU-csatlakozásunk évében, 2010-ben, az előző válságból kikecmergőben, a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor, 2019-ben, az újabb válságok előtti utolsó évben, és 2021-ben mennyibe került mindez. Mellétettük a 2022. áprilisi adatokat is – ez a legfrissebb időpont, amiről kereseti adatokat közölt a KSH.

Alap élelmiszerek

Reviczky Zsolt

Ez a 13 termékből álló bevásárlólista 1989-ben 690 forintba került, 2019-ben már 7772-be. Az igazán durva drágulás ez után jött: 2021-ben már 9129 forint volt az ára, 2022 áprilisában pedig 10 631, vagyis

az elmúlt néhány hónapban majdnem annyit drágult, mint a 2010-es években egy évtized alatt.

Persze eközben a keresetek is nőttek. 1989-ben a nettó átlagkereset 8165 forint volt, 2021-ben 291 812, most pedig a legfrissebb, áprilisi adat szerint 337 500 (ez a kedvezmények nélkül számolt adat, mivel a korábbiakat így adták meg – kedvezményekkel együtt 349 700 a nettó átlag). Így ha azt nézzük, mennyi időn át kell dolgozni ezért a bevásárlásért – havi 22, egyenként 8 órás munkanappal számolva –, azt kapjuk:

• 1989-ben 14 óra 52 percet kellett dolgozni ezért a kosárért,
• 1995-ben 15 óra 52 percet,
• 2004-ben 9 óra 1 percet,
• 2010-ben 7 óra 56 percet,
• 2019-ben 5 óra 35 percet,
• 2021-ben 5 óra 30 percet,
• idén áprilisban 5 óra 32 percet.

Jól látszik ezeken a számokon nem csak az, hogy a rendszerváltás után mennyivel nehezebb lett az élet, hanem az is, hogy 1995 után mennyire hirtelen jött a látványos javulás. Később ez lelassult, de folytatódott, a Covid miatti válság és a mostani nagy áremelkedés következtében viszont gyakorlatilag pont ugyanúgy nőnek az árak, mint az átlagkereset. Sőt, idén tavasszal az árak növekedése meg is előzte az átlagbér emelkedését. Nem sokkal, de az, hogy ne csökkenő legyen a trend, 1995 óta most először fordult elő.

Amivel az egyik baj az, hogy a mediánkereset, amelynél az emberek fele többet, fele kevesebbet keres, jóval kevesebb az átlagnál – idén áprilisban például hiába volt 337 500 forint az átlag, a medián nettója csak 275 300 forint volt. De ez csak a kisebb gond: sokkal többeket érint rosszul az, hogy a fizetések nem hónapról hónapra követik az árakat. A legtöbbeknek akkor nő nagyot a keresete, amikor munkahelyet vált, ugyanazon a helyen maradva sokak már annak is örülnek, ha évente egyszer megemelik a bérüket.

A teljes igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy nem csak élelmiszerek vannak a világon. A KSH adatai szerint az egy keresőre jutó reálkereset – vagyis a fizetésemelés hatása az inflációval csökkentve – a rendszerváltást követő nagy visszaesés után 2002-ben ért vissza az 1990-es szintre, és 2021-re duplázódott meg az 1990-eshez képest. Az élelmiszerekkel azért érdemes mégis külön foglalkozni, mert ez az a termékcsoport, amelynek a megvásárlását nem igazán lehet elhalasztani, és amire mindenkinek szüksége van – bár, mint egy most kiadott kutatásból láthattuk, a magyarok jelentős része a nagy infláció alatt csak megpróbál valamennyit spórolni rajta.

Aminek alig változott az ára

Valószínűleg elsőre nem sokan ezt tippelnék, de a bevásárlókosarunkból az étel, amelynek az átlagkeresethez viszonyított ára a legkevésbé csökkent a rendszerváltás óta, a fehér kenyér. Pedig ennek teljesen logikus az oka: régen évtizedeken át mesterségesen nyomott áron tartották ezt, így az 1990-es évek első felében elszabadult az ára, hogy a piaci realitást tükrözze. 1989-ben 15 percnyi átlagbérből jött ki egy kiló kenyér, 1995-ben már 28 percnyiből, innen kezdett el csökkenni, 2019-ben már 13-ra Utána azonban akkora drágulásnak indult a kenyér, hogy az áremelkedése már gyorsabb, mint a bérnövekedés. 2021-re már 14, mostanra pedig 17 perc munkaidő alatt jön össze egy kiló kenyér ára.

Olyan termék szerencsére egy sincs a listán, amelyért több időn át kellene most dolgozni, mint a rendszerváltáskor, négy is akad viszont, ahol nem ment le a mutató az 1989-es szint felére. A kenyér mellett a krumpli, a tej és a párizsi az, amely nem sokkal lett olcsóbb az elmúlt harminchárom évben.

Amik jóval olcsóbbak lettek, legalább egy ideig

Egy olyan termék van a 13 közül, amely folyamatosan olcsóbb lett az átlagkeresethez viszonyítva: a sör. De a lista végén sok olyan termék van azért, amelyért most sokkal kevesebbet kell dolgozni, mint 33 éve. Persze ha közelebbről is megnézzük a számokat, lehet látni, hogy szinte mindegyiknél 2004 környékén beállt nem messze attól a szinttől, ahol most is van, azóta már sokkal kisebb lett a változás, 2019 óta pedig többnél inkább már nőtt. A kivétel a sertéscomb, a cukor és a narancs, ezeknél még 2004 és 2010–2019 között is tartott a jelentős munkaóra-csökkenés.

Több termék ára megduplázódott 2010 óta

Ha csak azt nézzük, hogy a fizetések emelkedésével kombinálva miként változott az ár, mind a 13 termék arányosított ára lejjebb ment az elmúlt 12 évben. Három olyan termék is van azonban, amelynek a nominális ára legalább a kétszeresére nőtt 2010 óta: a kilós fehér kenyér akkor még 244 forintba került, most már 538-ba, egy kiló párizsi 1030 forintról 2200-ra drágult, egy kiló krumpli pedig 140 forint helyett most már 248.

Mi változott az elmúlt hónapokban?

Például az, hogy több termék árát 1989 után újra központilag határozzák meg, legalábbis azt nem engedik, hogy annál drágábban adja a bolt, mint amennyiért tavaly október közepén árulta. Ez azonban nem mindenre vonatkozik, így idén áprilisban már több időt kellett dolgozni ezért a kosárért, mint tavaly éves átlagban.

A nem árstopos termékek közül a leglátványosabb a sajt drágulása: egy kiló trappistáért tavaly átlagban 1 óra 12 percet kellett dolgozni, most már 1 óra 24 percet. De az is jól látszik, hogy a 2019-es szinthez képest a legtöbb termékért többet kell dolgozni, a sör, a narancs, a cukor és a tej egy-két perccel húzta csak lejjebb a mutatót, a sertéscomb munkaidőbe átszámított ára csökkent érzékelhetően, 57 percről 47-re.

A nyugdíjasok vajon jobban kijönnek a pénzükből, mint a rendszerváltás idején, az EU-csatlakozáskor, netán a 2010-ben? Cikkünk második részében az öregségi nyugellátások és az árak alakulását vetjük majd össze.