Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A hetvenes évek elején terjedtek el először Budapesten a neonfeliratok, 2021-ben pedig Patkós Luca és Racskó Tamás neonmentő aktivisták szerveztek aláírásgyűjtést, amivel a főváros vezetését arra szerették volna rávenni, hogy saját gondozásába helyezze a még megmaradt neonfeliratokat. A két aktivista szerint ezek az „utolsó utáni pillanatok, hogy néhány neonfeliratot megmenthessünk, és ne a szeméttelepen vagy magángyűjtőknél végezzék”.
A petícióra több mint ezer aláírás gyűlt össze, a városvezetéssel való tárgyalásokon pedig egy új ötlet is előjött: a Neonfal-múzeum megvalósításáé.
A szervezők közleménye szerint ez egy olyan kiállítás lenne, ahová – neve alapján ez nem túl nagy meglepetés – a megmaradt neonfeliratokat tennék ki. A múzeum megálmodói például külön sikerükként emelik ki, hogy sikerült megmenteniük a Csemege és Élelmiszer neonfeliratokat is.
A kiállítás formája sem lenne teljesen mindennapi: egy budapesti tűzfalon képzelik el, ahová több tucatnyi kis- és közepes méretű neont raknának fel. Az alapötletet már benyújtották a 2022-es közösségi költségvetési programba, ahol a budapestiek szavazhatják meg, hogy mire költsön a főváros. Ha elég budapesti támogatja az ötletet, akkor Budapest vezetése ötvenmillió forinttal támogatná annak megvalósulását.
(Címlapképünk illusztráció.)
