14 évig volt Palkovics László jelenlegi technológiai és ipari miniszter üzlettársa az a Fauszt Zoltán, akihez most az Átlátszó cikke szerint gyakorlatilag szakadnak a milliárdok. Fauszt tulajdonában van az az SDA Informatika Zrt., ami a magyar felsőoktatási intézményekben használt Neptun rendszert, valamint a közoktatásban bevett Krétát is fejlesztette. Ugyancsak ez a cég fejleszti az államigazgatásban használt elektronikus iratkezelő programot, a Poszeidónt is.

Ezeknek a rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi több milliárd forintos bevételt hoz a Fauszthoz köthető vállalatoknak.

A lap összesítése szerint 2008 óta összesen nettó 32,3 milliárd forintot nyertek közbeszerzésen az SDA-cégek, a megrendelések jelentős részét a Neptun támogatása és fejlesztése teszi ki, ez éves bontásban is több százmillió forintos bevételt jelent az SDA Informatikai Zrt.-nek az egyetemektől.

A Neptunért például csak a Semmelweis Egyetem fizet 3-4 évente 50 és 135 millió forint közötti összeget, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig 2016-ban 218 milliót fizetett a Neptun bevezetéséért, és 434 milliót a négyévnyi támogatásért. 2019-ben újabb 282 milliót fizettek érte, 2021-ben pedig megrendelték az SDA-tól a Humán Erőforrás modul és a Gazdálkodási Rendszer modul bevezetését is, amiért 571 millió forintot fizettek. (A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az SDA-val való üzletelés közben átalakult, a megrendeléseket még Szent István Egyetem néven kezdték.) A Neptunnak pedig nincs versenytársa a felsőoktatási piacon.

Milliárdos közbeszerzést nyert Palkovics államtitkár barátja

Palkovics László oktatási államtitkár volt cégtársa és barátja fejleszti állami milliárdokért a felsőoktatási és a közoktatási elektronikus naplókat és tanulmányi rendszereket - derítette ki az RTL Klub szerint Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

Az SDA nemcsak a felső-, hanem a közoktatásban is eredményes: a 2010-es évek elején, amikor az elektronikus naplókat elkezdték bevezetni, az intézmények még maguk választhatták meg a szoftvert. Ez azonban gyorsan megváltozott: 2012-ben az állam a Klebensberg Intézményfenntartó Központ alá húzta be az önkormányzati iskolákat, a Klik pedig 2013-tól a Magisztert tette elérhetővé az iskoláknak ingyenesen, minden más szoftverért fizetniük kellett volna. A Magiszter azonban technikailag többször is összeomlott, 2015-re leváltották, a helyére pedig a KRÉTA érkezett, amit az SDA fejlesztett.

Az SDA Informatika Zrt. a KRÉTA árát kezdetben 543 millió forintra tette – végül nettó 728 millió forintos szerződést kötöttek rá az állammal 2015 végén.

Az új termékhez pedig kellett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kivált 2016-ban az eKréta Informatikai Zrt., ez pedig remekül hoz a konyhára: 2016-ban a Klik nettó 221 millió forintot, majd 2017-ben, valamint 2018-ban és 2019-ben már 440 milliót fizetett a KRÉTA támogatásáért.

2020-ban csak a rendszer gazdálkodási modulcsoportjának terméktámogatása került 272 millióba, az előadás-látogatásokat naplózó modul pedig 85 millióba. A Klik pedig további 1,5 milliárdot fizetett ki az összes modul támogatására, valamint 2022-ig öt új modul bevezetésére.

A Klik pedig azóta csak milliárdos szerződéseket kötött az eKréta Zrt.-vel: 2021-ben távoktatási rendszert rendeltek nettó 1,6 milliárdért, majd idegen nyelvi felkészítő modult 2,3 milliárdért. 2022-ben pedig az eszköznyilvántartó modul bevezetésére 1,6 milliárdot, az összes modul terméktámogatására 2025-ig pedig 11,4 milliárd forintra szerződtek a céggel.

Ezen felül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzései Hivatal (NSZFH) intézményeiben is kötelező a KRÉTA. Az NSZFH 2017-ben 163,7 milliót fizetett a rendszer támogatásáért, 2020-ban 386 milliót, majd gazdálkodásra és HR-modulra még 765 milliót. 2021-ben 1,3 milliárd forintért rendelték meg a pályakövetési és munkaerőpiaci előrejelző modulokat, és még közel 1 milliárdot fizetett a rendszer supportjáért és az Ösztöndíj nevű modul bevezetéséért.

A NEPTUN-t működtető SDA Informatika Zrt. nettó árbevétele az elmúlt három évben 4,5-5 milliárd forint között volt, és míg ebből 2019-ben még “csak” félmilliárd, 2020-ban már 1,3 milliárd, tavaly pedig már 1,5 milliárd forint lett a haszon.

A KRÉTA, a NEPTUN és a POSZEIDON azonban csak egy része annak a hatalmas céghálónak, aminek a közepén Fauszt áll: a férfi mintegy harminc cégben érdekelt. Övé például az E-Educatio Zrt., ami szintén eredményes a közpénzes pályázatokon, de ilyen a Rufusz Computer Zrt., ami 2006-os alapítása óta az állami informatikai beszerzéseket szolgálja ki, ezzel pedig tízmilliárdokat kaszál.