Miért nem oldják meg az atomerőművek az energiaválságot?

Legalább 2024-ig fennmaradnak a magas energiaárak, de a nukleáris energia mégsem jelenthet megoldást, mert az atomerőművek jó része lerobbant Európában, amely még mindig az orosz urántól és technológiától függ.

Ezenkívül itt az új fenyegetés, a nukleáris terrorizmus. “Már a tervezésnél is gondolni kell arra a nagyon valószínűtlen esetre, hogy az atomerőművet terrortámadás vagy hackerakció érheti” - nyilatkozta a BBC-nek a Svájci EnergiaAlap (SES) nukleáris részlegének igazgatója. Fabian Lüscher utalt, hogy Európa legnagyobb atomerőműve Ukrajnában jelenleg az oroszok kezén van.

Svájc legújabb és legnagyobb atomerőműve Oroszországból importálja az urán felét. Most keresik az alternatív megoldásokat.

Az atomenergia jövőjét illetően Európa államai igen megosztottak: Franciaország és Magyarország szerint érdemes komoly pénzeket befektetni ebbe az ágazatba. Emmanuel Macron francia államfő azt is elérte, hogy zöldnek minősítse az Európai Unió a nukleáris energiát.

Csakhogy jelenleg Franciaország atomerőműveinek a fele nem működik! Az ok: korrózió, a karbantartás elhúzódása illetve munkaerőhiány ebben az ágazatban is.

Németország teljesen le akarta állítani az atomerőműveket az év végén, de most másképp döntöttek: meghosszabbították két erőmű működését a fűtési szezon végéig, vagyis a jövő év tavaszáig.

Mi lesz azután? A németek a hidrogénben bíznak. Csakhogy az nagyon drága és csak hosszú távon jelenthet megoldást.

“Az európai polgárok nem várhatnak évtizedekig erre” - hangsúlyozza Phuc Vinh Nguyen francia nukleáris szakértő.

A döntéshozók dilemma előtt állnak: Mire költsenek milliárdokat? “Ha atomerőműveket építünk, akkor ezzel forrásokat vonunk el a megújuló energiától” - mondja a svájci nukleáris igazgató, aki nem titkolja: “az atomerőművek építése a legdrágább energetikai beruházás.”

Ezért új erőművek építése helyett inkább mindenütt takarékoskodnak: Franciaország miniszterelnöke 10%-os csökkenést szeretne elérni az energiafogyasztásban jövőre. Élisabeth Borne szerint: ”az energiafogyasztás csökkentése nem ideológiai kérdés. Ez az ökológiai átmenetről szól. A szuverenitásunk a tét. Meg persze a vásárlóerőnk.”

Mindez aligha nyugtatja meg a családokat a fűtési szezonban, amikor minden korábbinál magasabb energiaszámlákat kell fizetniük. “Újra kell gondolni a narratívát és a bőség helyett az elégséges fogyasztást kell előtérbe állítani” - mondja a francia nukleáris szakértő, aki Macron elnök kijelentésére utalt. A francia elnök a fűtési szezon kezdetén kijelentette: ”a bőség kora véget ért.”