Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
3200 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolva 3400 milliárd forintos nettó finanszírozást tervezünk 2023-ban – mondta el Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a jövő évi államadósság-finanszírozási tervek kapcsán tartott sajtótájékoztatón a Portfolio beszámolója szerint. A Kurali által említett hiány jelentősen nagyobb, mint ami a hatályos 2023-as költségvetési törvényben szerepel: 2352 milliárd forint.
Ugyanitt Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, a kormány elkötelezett a jövő évre a GDP arányában 3,5 százalékos hiány tartásában, ha kell, ennek érdekében "kész további intézkedéseket tenni" a kormány.
A magasabb számszerű, mégis azonos GDP-arányos hiány úgy állhat elő, hogy az idei gazdasági növekedés a vártnál jobban alakul (Varga szerint 4,5-5 százalék lehet), tehát magasabb lesz a számszerű GDP. Igaz, a jövő évi növekedés a tervezettnél jóval gyengébb lesz. A Pénzügyminiszter szerint azt remélik, elérhető a 1,5 százalékos növekedés – a költségvetési törvény 4,1 százalékos növekedéssel számol 2023-ra.
A költségvetést a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti úton módosítja. Hogy a frissített büdzsét mikor fogják nyilvánosságra hozni, az továbbra is rejtély. A pénzügyminiszter mindössze annyit mondott, hogy a jövő évi költségvetés módosítása az év végéig megjelenik majd.
A jövő évről a pénzügyminiszter annyit még elárult, hogy 15 százalékos éves átlagos inflációra számítanak. Ezt azért lehetett sejteni, adva, hogy a kabinet már rendelkezett egy 15 százalékos (inflációkövető) nyugdíemelésről januárra. „Nincs végleges döntés a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de azt megerősíthetem, hogy a családtámogatási intézkedések finanszírozása továbbra is biztosított” – mondta Varga Mihály.
Az államadósság finanszírozásában fontos változás, hogy a devizaarány limitjét 25-ről 30 százalékra növelik, a 25 százalékos arányt ugyanis várhatóan meg fogja haladni a 25 százalékot már idén év végén. „Ennek oka a forint gyengülése és az idei jelentős devizakibocsátás.” „A jövő év első felében tervezünk további devizakötvény-kibocsátásokat és továbbra is az a célunk, hogy dollárkötvényeket vásároljunk vissza. A lakossági piacon a termékkör egyszerűsítése várható, az ügyfélszámot pedig szeretnénk növelni” – vetítette előre a finanszírozási tervet a pénzügyminiszter.
Az év első felében lesz egy az idén júniusihoz hasonló dollárkötvény-kibocsátás visszavásárlással együtt, ez legfeljebb 4 milliárd dollár lehet. Emellett valamikor várható egy eurókötvény-kibocsátás – mondja a vezérigazgató. Emellett továbbra is nyitottak egy esetleges "privát" kibocsátásra, amire novemberben láttunk példát, amikor egy korábban lezárt papírra zárt körben emelnek rá – mondta Kurali.
A lakossági állampapír-paletta gerincét három fő terméktípus fogja képezni:
- Egy fix kamatozású papír, ami majd jön valamikor az infláció tetőzésével.
- A MÁP+, ami egy nagyon erős brand.
- És az inflációkövető prémium papír.
Január elsejétől a BMÁP és a PMÁP esetében lesz egy olyan korlátozás, hogy egy sorozatból egy befektetőnek legfeljebb 250 millió forintot lehet eladni, ez jönni fog a többi lakossági papír esetében is. A szabályváltozás célja, hogy a nagyobb befektetőket az intézményi papírok felé tereljék, ez megteremti majd annak a lehetőségét, hogy a MÁP+-t átárazzák, emeljék a kamatát akkor, amikor az állománya elér egy olyan pontot, ami likviditáskezelésben is megfelelő. Ez valamikor el fog jönni 2023-ban.
