2021-ben az Európai Unió városokban élő lakosságának 10,4 százalékának lakhatási kiadásai meghaladták a jövedelmük negyven százalékát – közölte friss kutatásában az Eurostat. A szervezet kutatásából kiderült, hogy vidéken ez az arány alacsonyabb, mindössze 6,2 százalék volt.

A legtöbben a görög városokban kínlódtak a magas lakhatási költségekkel: ott 32,4 százalék volt azok aránya, akik fizetésük több mint 40 százalékát erre fordították. Dániában ez az arány 21,9 százalék, míg Hollandiában 15,3 százalék volt.

A magyar városok lakosságát viszont a lakhatási túlterheltség az Eurostat adatai szerint 2021-ben még nem érintette igazán: mindössze a lakosság 3,1 százaléka küzdött azzal, hogy bevételei negyven százalékánál többet kell kifizetnie csak arra, hogy éljen valahol. Hasonlóan jó arányt tudott felmutatni Litvánia (1,6 százalék) és Málta (2,9 százalék).

A vidéki területeken 2021-ben szintén Görögország vezetett 22 százalékkal, őket Bulgária (13,3 százalék) és Románia követte (10,8 százalék). Magyarország 2021-ben a vidéken élők lakhatási terheinek csökkentésében is az élen járt: a vidéken lakók mindössze 2,2 százalékának voltak magasabbak a lakhatási kiadásai, mint negyven százalék.

Magyarország 2022-ben valószínűleg hátrébb fog kerülni ezen a listán: a kormány tavaly nyáron átszabta a rezsicsökkentés szabályait, meghatározta az átlagfogyasztás mennyiségét, ami felett már nem az államilag meghatározott lakossági árakat fizetik a fogyasztók, hanem a piaci árakon juthatnak gázhoz, illetve villamos energiához is.

Így csökken a rezsicsökkentés: minden, amit eddig tudni lehet - és amit nem

Eddigi formájában vége a rezsicsökkentésnek, a kormány az elszállt nemzetközi energiaárakra hivatkozva korlátozza a lakosság számára az áram és a gáz "kedvezményes" áron felhasználható havi mennyiségét. Feltettük a legfontosabb kérdéseket, és a meglévő információk alapján válaszoltunk rá. Mekkora fogyasztás után fogok többet fizetni? Akkor, ha átlag feletti a fogyasztásom akár gázból, akár áramból.