Az energiaáremelkedés, párhuzamosan a kis- és középvállalkozások tavaly nyári kiesésével a rezsicsökkentés alól, kulcskérdéssé tette a vállalkozások számára az energiatakarékosságot és a hatékonyabb energiafelhasználást. De miként lehet kevesebb energiát fogyasztani és javítani a hatékonyságon anélkül, hogy az adott vállalkozás visszafogná tevékenységét, és ezzel a bevételt, a növekedést kockáztassa? Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani néhány ötlettel és technológiai megoldás bemutatásával.

Gyors győzelmek

A legegyszerűbben és leggyorsabban, a szakzsargonban „quickwin” intézkedésekként emlegetett, jelentősebb beruházás nélkül megvalósítható, gyors eredményre vezető lépéseket érdemes megtenni. Ezek között a leggyakrabban a téli fűtés és a nyári hűtés visszafogása merül fel – nyilván csak addig, amíg nincs negatív hatással a munkatársak vagy a berendezések hatékonyságára. Erről tavaly nyár végén és meglehetősen sokat is hallhattunk. Ahogy arról is, hogy fűtés esetén egy Celsius-fok hőmérséklet-csökkentés akár 3-6 százalékos energiamegtakarítással is járhat.

A legtöbb vállalkozás feltehetően már túl van rajta, de számottevő energiamegtakarítást lehet elérni a világítás korszerűsítésével, a fényforrások – akár szakaszosan, egy-egy kisebb beruházással – LED-esre cseréjével. Ebben az esetben a karbantartási költségek is alacsonyabbak lehetnek, és a LED-ek kevesebb hőt is termelnek, ami a nyári időszakban jelenthet előnyt.

A világításon azonban nem csak a fényforrások megválasztásával, de optimalizálással is lehet spórolni, főként az irodahelyiségek, raktárhelyiségek esetében. Egy mozgás- és infravörös érzékelőkkel ellátott rendszer „tudja” mikor nincs senki az adott helyiségben – vagy annak egyik részében – és lekapcsolja a világítást ott, ahol nincs rá szükség.

Előrelátó karbantartás

Az épületgépészeti berendezések megfelelő karbantartása – például fűtési rendszer csöveinek a szellőzőrendszerek járatainak a tisztítása, szivattyúk, ventilátorok állapotának ellenőrzése – számottevően javíthat a működési hatékonyságon és ily módon energiát spórolhat.

Termelőüzemek esetében sem elhanyagolható tényező a termelőeszközök karbantartása. Kiragadott példaként említhetünk egy nem jól megolajozott vagy rosszul illeszkedő meghajtómotort, amely a szükségesnél nagyobb energiát vesz fel és pazarolja az áramot.

Az ilyen és ehhez hasonló energiaveszteség kiküszöbölésére célszerű lehet a működési feltételeket figyelő szenzorokat telepíteni, amik regisztrálják, mikor melyik gép melegszik fel jobban, vagy használ fel több energiát az indokoltnál, esetleg tér el a normálistól a működési frekvenciája. Az ilyen prediktív karbantartási okoseszközök révén akár előre lehet jelezni, mikor lesz szükség beavatkozásra, és időben ütemezhetők a várható javítások.

Jól jöhet emellett, ha ki tudjuk szűrni az elektromos rendszer nem megfelelő összehangoltságából fakadó úgynevezett harmonikus torzítást, ami nem csak plusz energiafelvétellel, de a vezetékek túlmelegedése révén tűzveszéllyel is járhat.

Beruházás, ami biztos, hogy visszajön

Komolyabb beruházás, de visszahozhatja az árát a megfelelő szigetelés, nyílászárók cseréje a korszerűbb fűtés/hűtéstechnika kialakítás az üzemépületben, telephelyen, irodaházban. Jó eredménnyel üzemeltethetők a hulladékhő visszanyerő rendszerek, amikkel a gyártási folyamatok során keletkező hő használható fel akár fűtésre – például rekuperátoros szellőztető rendszer révén –, magasabb hőleadás esetén pedig akár kapcsolt energiatermelésre.

Nem elsősorban energiamegtakarítást jelent, de költségoldalon pozitív eredménye van, az előrelátó tervezéssel csúcs- vagy túlfogyasztásos időszakon kívüli, olcsóbb tarifájú időszakra optimalizált fogyasztásnak, illetve a legnagyobb és/vagy könnyen nélkülözhető energiafogyasztók – hőszivattyúk, légkompresszorok, stb. – túlfogyasztásos időszakban történő leállításának. Ezt fogyasztó oldali szabályozásnak is hívja a szakzsargon. Ilyenkor némi rugalmasságért cserébe számottevő költségmegtakarítás érhető el. Egyes elektromos szolgáltatók úgynevezett rendelkezésre állási díjjal is honorálhatják ezt a fajta hozzáállást.

Jelentős energiamegtakarítás érhető el – megfelelő befektetés révén – azzal, ha a cég maga termeli meg az energiát saját maga számára, leginkább napelemes kiserőművel. Egy jól megtervezett – szükség esetén energiatároló egységgel is kiegészített – üzemcsarnok, raktárépület tetejére, üresen álló földterületre, vagy épp céges parkolók fölé telepített kiserőműves rendszerrel az energiaigény egésze vagy nagy része fedezhető, és akár még a munkatársak elektromos járműveinek töltésére is elegendő elektromos áramot biztosíthat. Akik ilyen rendszerbe ruháznak be, azok annak méretétől, a telepítési helyszín adottságaitól függően 8-15 éves megtérüléssel számolhatnak.

Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei azonban túlmutatnak a felsorolt ötleteken és technológiai megoldásokon. Cégtől függően számos, pont és folyamat azonosítható, ahol érdemes beavatkozni az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése érdekében. Erre érdemes – a nagyobb energiafogyasztó vállalkozások esetében bizonyos energiaszint felett hat éve törvényben előírt kötelezettség is – megbízni egy energetikai szakreferenst.

Egy-egy ilyen – szolgáltatói háttérrel rendelkező – szakember azon kívül, hogy elemzést készít, majd javaslatokat tesz az egyes fejlesztésekre, integrált megoldásokat is tud kínálni, vagyis az imént felsorolt ötletek és technológiák együttes megvalósításában segít a tervezéstől a fizikai megvalósításon át az üzemeltetésig.