Tetszett a cikk?

Az élelmiszerek ára 26, az energiáé majdnem 40 százalékkal nőhet idén, az év végére egy számjegyű lehet az infláció, de 3 százalék környékére az sem biztos, hogy 2024-ben lemegy – olvasható ki az MNB most kiadott Inflációs jelentéséből. A fizetések mindenképp veszíteni fognak az értékükből, és megjelent egy olyan pesszimista lehetőség is, hogy idén egyáltalán nem lesz gazdasági növekedés.

A legjobb esetben 15 százalékos lesz idén éves átlagban az infláció, a legrosszabb forgatókönyv szerint 19,5 százalékos, az év végére mehet le 10 százalék alá – így számol a Magyar Nemzeti Bank a háromhavonta megjelenő Inflációs jelentés most kiadott, legújabb változatában. Az MNB szerint így fog kinézni az idei drágulás 2022-höz képest:

  • az élelmiszerek 26 százalékkal lesznek drágábbak, mint tavaly,
  • az energia 39,7 százalékkal drágul, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal,
  • a szolgáltatások ára 15,4 százalékkal nő,
  • az ipari termékeké 13,7 százalékkal,
  • az alkohol és a dohány 13,9 százalékkal drágulhat,
  • a központilag szabályozott árú termékek és szolgáltatások pedig 14,4 százalékkal lesznek drágábbak.

A jegybank előrejelzése szerint 2024-ben aztán valahol 3 és 5 százalék között lehet majd a drágulás üteme – az eggyel korábbi, december végén kiadott jelentésükben még 2,3–4,5 százalékot vártak 2024-re. Vagyis úgy tűnik, az MNB szerint is az a helyzet, amire több elemző is felhívta a figyelmet: egy számjegyűre még csak-csak sikerül levinni az inflációt az év végére, onnan lesz nehezebb leszorítani a 3 százalék környéki sávba.

Mielőtt belemegyünk a részletekbe, nézzük röviden a fő számokat:

  • A bérek 11,3–12,2 százalékkal nőhetnek,
  • vagyis a lakossági reáljövedelem egész biztos, hogy csökkenni fog: jó esetben csak 0,6, rosszabb helyzetben 1,4 százalékkal fog kevesebbet érni az idei átlagbér, mint a 2022-es.
  • Hogy egy kevésbé rossz hír is legyen, a foglalkoztatottságot nem igazán töri meg a válság, némi növekedés is elképzelhető szerencsés esetben. 0,2 százalékos csökkenés és 0,1 százalékos növekedés között várható a dolgozó magyarok számában a jegybank szerint.
  • A GDP-növekedési előrejelzést pedig úgy változtatták meg, hogy már a stagnálást sem tartják kizártnak: az nem változott a legutóbbi előrejelzéshez képest, hogy az optimista verzióban 1,5 százalékos növekedés a terv, de a pesszimista forgatókönyv már nem 0,5 százalékos növekedésről szól, hanem 0,0 százalékról.

De hogy jön ki mindez részletesen, milyen évünk lehet 2023-ban?

Infláció: lassú csökkenés, majd hirtelen zuhanás, aztán újra lassú esés

Az MNB előrejelzése szerint a most még 25 százalék fölötti infláció csak lassan fog csökkenni a következő néhány hónapban, és az év második felében fog érdemben fékezni. Ezt négy fő okkal magyarázzák:

  • a szigorú monetáris politika megteszi a hatását,
  • csökkennek a globális nyersanyagárak, és ezzel összefüggésben a szállítás költségei is,
  • az élelmiszerek alapanyagainak árai is egyre olcsóbbak,
  • a fogyasztás pedig annyival visszaesik a drágaság miatt, hogy a cégek már kénytelenek lesznek csökkenteni az áraikat.

És persze az is számít, hogy mivel tavaly nyáron vezették be az újabb különadókat és engedték el a rezsicsökkentést, ez az idei második félévben már nem fogja tovább emelni az inflációt (hiszen az mindig azt mutatja, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest mekkora a drágulás).

Fazekas István

Fontos hozzátenni: az MNB szerzői úgy számoltak, hogy feltételezték, a mostani szabályozás marad érvényben az ármaximálásnál és a rezsiköltségeknél is. Szintén feltételezték azt, hogy a kormánynak sikerül megállapodnia az EU-val, így aztán érkezhetnek az uniós pénzek.

De külön kiemelték a jelentésben, hogy egyelőre még nincs itt a pénz, ami számokat ők leírtak, az akkor lenne érvényes, ha az összes támogatást teljeskörűen sikerülne megkapni.

Elvesztik a fizetések az értéküket

Az állam visszafogja a saját dolgozói béremelését, a cégek inkább próbálnak magasabb fizetésekkel vonzóvá válni. A versenyszférában ezért 13,7-14,4 százalékkal nőhet az átlagkereset, országos szinten viszont csak 11,3–12,2 százalékkal.

De akármennyivel is nőnek a bérek, az inflációval nem tudják tartani a lépést idén, a vásárlóerejük még a legoptimistább forgatókönyv szerint is csökkenni fog 2022-höz képest. Emiatt az emberek a fogyasztásaikat is visszafogják, jó esetben csak 1,1, rosszabb helyzetben 2 százalékkal kevesebbet költenek fogyasztási kiadásokra.

GDP-növekedés: csúnyán lefékezünk, de talán nem állóra

Mivel minden drágább, az emberek kevesebbet tudnak vásárolni, a vállalatok költségei is megnőnek, ezért elhalaszthatják a beruházásaikat, így aztán jócskán lassul a GDP-növekedés. Az export viszont felpöröghet, aminek lesz némi növekedési hatása.

Stiller Ákos

Összességében az MNB szerint az év első felében még csökkenni fog a gazdasági teljesítmény, majd a második félévben növekedhet újra. A kérdés az, hogy mennyire sikerül visszahúzni pluszba az év eleji esés után – a 1,5 százalékos legoptimistább növekedési előrejelzés mellett már van olyan forgatókönyv is, hogy csak stagnálni fogunk.

Bankpániktól nem kell félni

Az elmúlt hetek aggasztó svájci és amerikai hírei után az MNB most fontosnak tartotta kiemelni: „A magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil, a bankok a rendszeresen végzett stressztesztek alapján robusztus tartalékokkal, folyamatosan teljesítik a szabályozói követelményeket, és képesek kielégíteni a gazdaságfinanszírozási igényét.”

Bajok azért így is vannak a pénzügyi szektorban, de ez nem összeomlást jelent: mivel nőnek a kamatok és bizonytalanok a gazdaság kilátásai, valószínű, hogy a magánszemélyek egyre kevesebb hitelt vesznek fel.

Itt azt is hozzáteszi az MNB: a tavalyi utolsó negyedévben már 34 százalékkal kevesebb új hitelszerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.

Legalább a munkahelyek megmaradnak – nagyjából

Kevés jó hír van a mai magyar gazdaságban, az egyik ezek közül az, hogy a munkanélküliség várhatóan nem fog érdemben megugrani. Ebben jócskán különbözik a mostani helyzet a 2007–2009-es válságtól: akkor kevesebb elérhető munkahely volt, most még mindig nem látszik érdemi visszaesés. Az MNB úgy számol, hogy a versenyszférában dolgozók száma legrosszabb esetben 0,1 százalékkal csökkenhet idén, legjobb helyzetben 0,2 százalékkal nőhet, az állami szférában lehet ennél egy kicsivel rosszabb a helyzet, így összességében -0,2 és +0,1 százalékpont között lehet a változás.

Képünk illusztráció.
Túry Gergely

Van azonban egy hosszú távon aggasztó mondata a munkaerőpiaci előrejelzésnek:

„A következő években a demográfiai feltételek romlása egyre effektívebb korlátjává válhat a foglalkoztatottság további érdemi növekedésének.”

Egyszerűbben: ebben az évtizedben a Ratkó-gyerekek már tömegesen vonulnak nyugdíjba, emiatt egyre kevesebb ember lesz, akit munkába lehet állítani. Az elmúlt 12 évben 850 ezerrel nőtt a dolgozó magyarok száma, de az, hogy sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal elkezd dolgozni, egyre inkább gátat szab a foglalkoztatottság további növelésének – figyelmeztet az MNB. Ez azzal is jár, hogy a munkaerőpiac még feszesebb lehet, vagyis még nagyobb verseny lehet a cégek között a dolgozókért. Azt már nem tették hozzá, de logikus, hogy ennek a jó oldala a fizetésemelés, a rossz pedig a még nagyobb munkaerőhiány.

A tavalyit nem találták el, de az élelmiszer-drágulást előre látták ők is

2021 decemberében adta ki az MNB a 2022-es előrejelzését: azt, hogy 4,7, de legrosszabb esetben is 5,1 százalékos infláció lesz 2022-ben, most már nagyon csúnya mellélövésnek értékelhetjük, de természetesen azt ők sem várhatták, hogy háború tör ki a szomszédban, ami megborítja a teljes európai gazdaságot, a mienket meg pláne. Persze nem lehet mindent a háborúra fogni, de már azt sem találták el, hogy a 2021. novemberi 7,4 százalék volna az inflációs csúcs, ahonnan csökkenni kezd, ehhez képest már Ukrajna orosz megtámadásáig is tovább nőtt az inflációnk.

Reviczky Zsolt

Az akkori előrejelzés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az élelmiszerek nagyon durván megdrágulnak 2022-ben. Ebben igazuk is lett, igaz, az arányokat nem sikerült megközelítőleg sem jól előre jelezni: azt várták, hogy a 2021-es 3,5-ről 2022-re 6,9 százalékra fog nőni az élelmiszer-infláció (már ez is nagyon fájdalmas lett volna), ebből lett aztán éves átlagban 26 százalék.

Az MNB szerzői most értékelték a saját 2022-es előrejelzéseiket, és azt a következtetést vonták le:

„A 2022-re adott előrejelzéseink – megelőzve a piaci várakozásokat – fokozatosan közeledtek a tényértékhez.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!