Sokkal több szélenergiát sürgetnek azon a csúcstalálkozón, melyet ezúttal a belga Ostende tengerparti városban tartanak. Először tavaly, Esbjerg dán halásztelepülésen fogalmazta meg négy érintett állam a szélenergia közös felhasználását.

Most már kilencen vannak Belgiumban: Németország kancellárja, Franciaország elnöke, a brit miniszterelnök, a három Benelux-állam vezetői, Dánia, Írország, valamint Norvégia kormányfője. Ezenkívül sok uniós vezető is jelen van.

Már 2030-ban nagyon sok energiát várnak a szélturbináktól: 120 gigawattot. Ezt szeretné a kilenc állam legkevesebb 300 gigawattra emelni 2050-re. Mindez nagy beruházásokat igényel, viszonylag gyorsan. Minden beruházás természetesen felvet környezetvédelmi problémákat, de ezeket a kilenc állam vezetői szeretnék úgy kezelni, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.

Versenyképesség

Az energia jelentős mértékben befolyásolja az egész gazdaság versenyképességét, és ezt az európai államok most különösen megérzik, mert búcsút vesznek vagy már vettek is az orosz földgáztól, amelynél viszont az Egyesült Államokból és a Közel-Keletről importált cseppfolyósított földgáz drágább.

„Fontos az, hogy az egyik függést ne váltsa fel egy másik“ – hangsúlyozza a kilenc résztvevő állam nyilatkozata, amely rámutat arra, hogy a zöld jövő egyben Európa versenyképességének megőrzését is jelenti. „Minden szélturbina közelebb visz minket a zöld jövőhöz“ – hangsúlyozza a kilenc európai állam vezetőinek nyilatkozata.

9 milliárd euróra lenne szükség, de hol a pénz?

Ez a nyilatkozat nagyon fontos a szélenergia hasznosítása szempontjából – mondta a windeurope.org-nak az RWE Off-shore Wind elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Wind Europe szövetség vezetője is. Sven Utermöhlen közölte, hogy keddtől három napon át találkoznak Koppenhágában a szélenergiában érdekelt országok és cégek képviselői.

Több mint száz cég képviselői közös nyilatkozatban üdvözölték a kilenc állam vezetőinek szerepvállalását, de rámutattak arra, hogy a finanszírozás kérdése nincsen megoldva. Az érintettek egyelőre nem hoztak létre közös pénzügyi alapot arra, hogy a szélenergia valóban olyan nagy mennyiségben keletkezzen 2030-ban és 2050-ben, mint ahogy azt szeretnék.