Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját
Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.
Magyarország második legnagyobb bankja az OTP után mérlegfőösszeg alapján, a legnagyobb fiókhálózat, az egyik legnagyobb ATM-hálózat, piacvezető pozíció a vállalati, agrár és lízing területeken: ez lesz az MBH, a bank, amit a magyar állam hathatós közreműködésével kovácsoltak össze „Mészáros Lőrincnek”.
A Fidesz felsővezetése, személyesen Orbán Viktor számára régóta kiemelt cél a „többségi magyar tulajdon” megteremtése a bankszektorban, továbbá egy nagy, Fidesz-közeli bank tető alá hozása. Az OTP ugyanis nem ilyen, nyílt részvénytársaság, márpedig a tőzsdén az átláthatóságot szeretik. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató pedig ugyan személyesen sem áll távol a miniszterelnöktől, de azzal nem vádolható, hogy ne lenne teljesen önjáró szereplő. Ami az MBH tulajdonosairól és vezetőiről aligha mondható el.
Egyesül az MKB és a Takarékbank, kétmillió ügyfelet érintenek a leállások
Jogilag és gyakorlatilag is összeolvad az MKB (-Budapest Bank) és a Takarékbank, ezzel Magyarország második legnagyobb bankja jön létre MBH néven. 2023. április 30-án egyesül az MKB Bank és a Takarékbank, ezt követően a létrejövő bank MBH Bank Nyrt. név alatt, egységes arculattal működik tovább.
Az új szuperbank három pénzintézet, illetve pénzügyi csoport fúziójával áll össze. Mindháromról külön regényt lehetne írni, a legérdekesebb minden bizonnyal a Takarék-csoport története.
Demján Sándort megpuccsolták
Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett Demján Sándor nagyvállalkozónak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) társadalmi elnökének egy jelentős tőkejuttatásra a takarékszövetkezetek számára. Ez nem valósult meg. Ellenben 2013 közepén a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a takarékok államosításáról szóló törvénytervezetet. Az államosítás gyakorlatilag a takarékok pénzügyi önállóságának a végét jelentette: a parlamenten sürgősséggel, mindössze egy nap alatt átvert jogszabály – ez akkoriban még nem volt a napi rutin része, mint manapság – alapján a szövetkezetek összesen 60 százalékos tulajdonrésze (a versenyhivatali és a felügyeleti jóváhagyást megkerülve) a Magyar Postára, illetve az MFB-re szállt, amely nem sokkal korábban megszerezte a maradék 40 százalékot. Emellett a Takarékbank gyakorlatilag teljes ellenőrzésre kapott jogot az integrációban, a működést pedig központilag meghatározott irányelvek határozták meg.
A puccsszerű tervekre Demján az OTSZ elnökségével együtt már másnap reagált. Kemény hangú levélben kérte számon a kormányfőt amiatt, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg érdemi egyeztetés, hogy a tulajdoni arányokat egy tollvonással változtatták meg, kétségbe vonta a teljes kontroll jogszerűségét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte szembe megy a magántulajdon védelmének, a vállalkozás szabadságának és a tisztességes versenynek az Alaptörvényben megfogalmazott alapelveivel. Tény, hogy a szövetkezeti vezetők egyeztetés helyett mindössze egy vázlatos prezentációt kaptak a benyújtás előtt, amely leginkább a változásnak a kormány szerint pozitív következményeit sorolta fel, ráadásul az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta a valós érték helyett mindössze 1,6 milliárd forint közpénzért szerezhette meg a totális kontrollt a Takarékbank felett. Orbán Viktor mindössze annyit válaszolt: továbbra is számít Demján támogatására.
A kormány olvasatában a vidéki kiskirályok által korszerűtlenül működtetett szövetkezetek áramvonalasítása volt a cél, mellesleg egy kis segítség az állami Postának, amelynek a helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt, így jól jött neki az újabb szolgáltatási kör bevezetése.
Spéder Zoltán felemelkedett és bukott
A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, bejött a képbe egy másik bank, az FHB. Nem sokkal az államosítás előtt az Index hírportált is tulajdonló Spéder Zoltán vezette FHB Jelzálogbank együttműködési megállapodást kötött a postával (az állami szolgáltató vezetésébe is több korábbi FHB-vezető került be), ez alapján a posta becsatlakozott Spéder egy másik ügyletébe, a Díjbeszedő Holding Zrt. többségi tulajdonrészének megvásárlásába, majd az FHB 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben – ettől kezdve a postahivatalokban hozzáférhetővé váltak az FHB termékei is. Mindez a vidéki lakossági pénzforgalom jelentős szeletének a megkaparintását jelentette, ami a koncepció szerint jól jöhetett a postának és az FHB-nak is, akárcsak a takarékszövetkezetek beintegrálása az egyre bonyolultabb rendszerbe.
Nem tudni, hogy a kormány – Orbán Viktor – Spéder Zoltánnak a takarékok körüli kétes ügyleteit elégelte meg, vagy a Lázár János kancelláriaminiszterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó körül más okból fogyott el a levegő. Mindenesetre az országgyűlés egy nap alatt elfogadott egy, a bankfelügyeletet szigorító törvénymódosítást, ugyanazon a napon az FHB kapott egy százmillió forintos bírásgot egy korábbi ügylet miatt. Spéder Zoltán ellen pedig összehangolt támadást indított előbb a kormánypárti média, majd a nyomozóhatóság is.
Vida József jött, aztán visszavonult nyuggerkedni
A Spéderhez köthető Lontai Dániel helyére a B3 Takarék vezetője, Vida József került a takarékszövetkezeti integrációs szervezet, a SZHISZ élére. Vida nyíltan kötődött a legismertebb és legnagyobb vagyont szerzett kormányközeli üzletemberhez, Mészáros Lőrinchez, ennek jele volt az is, hogy a volt felcsúti polgármester többségi tulajdonába került MKB Bankkal együttműködve 2018 elejére beolvasztották a Takarékbankba az FHB-t. Eközben, 2020 közepére kiépült a takarékok egységes informatikai rendszere, amelynek révén – a kistelepülési fiókok számának fokozatos csökkentése mellett – a régi szövetkezeti rendszer helyén egy bank született meg. Spéder összes érdekeltségétől megvált, beleértve az FHB-csoportot, amiből és a takarékszövetkezetek integrációjából néhány átalakulás és átneveződés után létrejött a ma létező Takarékbank, illetve Takarék Csoport. Vezetője és egyik főtulajdonosa Spéder helyett a Mészáros Lőrinc köréhez sorolt Vida József lett.
A várakozás az volt, hogy Vida Józsefnek kulcsszerepe lesz nem csak az átszervezett Takarék-csoportban, de a létrejövő szuperbankban is mind tulajdonosként, mind vezetőként. Nem így „alakult”, Vida ugyan nem jutott Spéder sorsára, de elvesztette pozícióit az akkor már a Takarék-csoportot, az MKB-t és a Budapest Bankot is összefogó Magyar Bankholdingban. „Tudom, hihetetlen, de nyugger vagyok. Most nyertünk épp bronzérmet a fiatal lovak világbajnokságán a hatéves korosztályban, lovakat és kutyákat tenyésztek, A Fogadó nevű új éttermemmel bajlódok, két szakácskönyvön dolgozom, és forgatjuk a Semmelweis-filmet” – mesélte a HVG-nek 2022 őszén - önkéntes visszavonulását egyébként épp május elsejétől függeszti fel, miután az állami Volánbusz elnökévé avanzsál.
A Bankholding elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt lett, ő nagy meglepetésre az OTP-től igazolt át korábban, ahol Csányi Sándor jobbkeze volt, sokan Csányi utódjaként tekintettek rá. Külön a Takarékbank elnök-vezérigazgatója az ottani vezérhelyettességből feljebb lépő Szabó Levente lett. A Takarékbankot addig egyedül navigáló Vidának be kellett érnie egy érdemi befolyás nélküli tisztséggel, a csoport jelzálogbankjának elnökségével.
Mészáros Lőrinc színre lépett, Balog Ádám lelépett
Az MKB Bank legújabb kori története kevésbé fordulatos, ám legalább ennyire tanulságos, ami a NER működését illeti. A magyar állam 2014 közepén vásárolta meg az 1950 óta (sőt elődjét is figyelembe véve az 1840-es évek óta) létező, az 1990-es években privatizált pénzintézetet a német Bayerische Landesbanktól. A bank pocsék állapotban volt, szanálását a Magyar Nemzeti Bank végezte el, Balog Ádám alelnök irányításával. Ő 2015-től elnök-vezérigazgatóként irányította a pénzintézetet, és miután a dolgozók tulajdonrészt szerezhettek, tulajdonosa is lett.
Az állam célja az MKB-val mindvégig a reprivatizálás volt, miután a bankot az MNB rendbe tette, kockázatos eszközeitől megszabadította, ez meg is történt. Első blikkre nem volt világos, ki vagy kik állnak a vevők mögött, az új tulajdonosok ugyanis a szingapúri Blue Robin Investments, a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár lettek 2016 közepén. Aztán persze kiderült, hogy a bank tulajdonrészének legnagyobb szelete Orbán Viktor felcsúti jóbarátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, részesedése pedig a következő években még tovább hízott. A bankba hamarosan beszállt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvére, a később csúfos véget ért NHB Bank tulajdonosa, Szemerey Tamás. A bank tulajdonosi struktúrája sosem volt egyszerű és a reprivatizációt követő években többször változott. Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László építési vállalkozó az NHB megroppanása után vette át Szemerey részesedését, míg 2019 közepére a pénzintézet tulajdoni hányadának mintegy 90 százaléka Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe került.
Balog Ádám 2020 végén jelentette be, hogy távozik az MKB éléről. Az ő helyére érkezett 2021 elejétől az OTP-től Barna Zsolt, aki a Bankholding vezetője is lett, és aki – jelen állás szerint – elnök-vezérigazgatóként irányítja majd az MBH-t.
Az elmúlt években több alkalommal kiderült, hogy az MKB előszeretettel hitelezte Mészáros Lőrinc és más Fidesz-közeli vállalkozók (beleértve Tiborcz István miniszterelnöki vő) cégeit. Továbbá több, mint 10 millió eurós hitelt nyújtott a francia szélsőjobboldali Marine Le Pennek elnökválasztási kampányához. És az MKB-nál nyitott számlát a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) – az orosz hátterű, „kémbankként” is emlegetett intézmény azt követően került nagyon nehéz helyzetbe, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az IIB működése a háború miatt teljesen ellehetetlenült, az uniós tagországok sorban bejelentették, hogy kilépnek belőle – a magyar kormány kitartott, egészen addig, amíg az USA szankciókat nem vezetett be az intézmény vezetői ellen, és az MKB-nál sem verték nagy dobra, hogy kezdeményezték a számlák megszüntetését.
Mager Andrea közösen gondolkozott
A Budapest Bank 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollár értékben. A terv a bank privatizálása volt, ám ez évekig váratott magára, végül 2019-ben az állam nyílt privatizáció helyett bedobta a közösbe, vagyis a létrejövő Bankholdingba.
A kormány szándéka az volt, hogy az állam jelentős befolyással bíró szereplő maradjon a bankszektorban egy erős, független, hosszútávon is versenyképes piaci szereplőn keresztül – magyarázta a döntést 2020 végén Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. „Körül kellett nézni a piacon, hogy kik lehetnek erre alkalmas partnerek” – mesélte a miniszter. A Takarék Csoport és az MKB Bank 2020. május 15-én szándéknyilatkozatot írtak alá egy jövőbeni együttműködés kereteinek megvizsgálásáról. Ehhez a „közös gondolkodáshoz” „csatlakozott” 2020. május 26-án a Budapest Bank.
Azért más opciók is voltak Mager szerint:
- A részesedés megtartásának lehetőségét is megvizsgálták. Emellett szólt, hogy az állam hosszabb távon is rendelkezhetett volna egy kizárólagos irányítás alatt álló bankkal. Hátránya ugyanakkor, hogy a Budapest Bank továbbra is helyi – nem rendszerszintű – szereplője maradna a bankrendszernek, vagyis növekedési lehetőségei korlátozottak lennének.
- A következő kézenfekvő alternatíva a részesedés eladása volt. Ez ugyan azonnali bevételt jelentene, azonban csak kiélezett verseny esetén, kedvező akvizíciós környezetben eredményezhetne elfogadható eladási árat. A jelenlegi környezet azonban kedvezőtlen az eladás szempontjából, a bankok jellemzően a könyv szerinti értéküknél alacsonyabb vételáron cserélnek gazdát Európa szerte.
Az új generáció is kapott egy szeletet
A Magyar Bankholding 2020 végén kezdett működni, miután az MKB, a Budapest Bank és Takarék-csoport tulajdonosai az új cégbe apportálták részesedéseiket. így első körben egy bankcsoport jött létre, amelyet durván egyharmados arányban tulajdonoltak a három pénzintézet korábbi tulajdonosai. Az állam (a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.) részesedése volt a legkisebb, 30,35 százalék.
A tagbankok tényleges összeolvasztása 2022 tavaszán kezdődött, a Budapest Bank ekkor olvadt be az MKB-ba, vagyis a jogutód az MKB nevén folytatta működését. A következő lépés a Takarékbank és az MKB(-Budapest Bank) fúziója - ez zajlik le most a hétvégén.
Ahogy említettük, az új szuperbank elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt. A Bankholding részvényesi struktúrája továbbra is meglehetősen bonyolult, a Corvinusnak 30,35 százalékos részesedése van. A tulajdonrészek közel fele Mészáros Lőrinchez köthető, a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz Istvánnak van még jelentékeny, összességében 20 százalék fölötti érdekeltsége. Száraz a NER-lovagok új generációjának központi alakja – vagy inkább egy központi alak árnyéka –, papíron ő vette meg a Magyar Telekomtól a mára bikinibulvár-propagandakiadvánnyá züllesztett Origo hírportált, majd adta tovább Matolcsy Ádámnak, aki végül nagyvonalúan „odaajándékozta” a fideszes sajtót tömörítő médiaalapítványnak, a KESMA-nak.
Mi történik most?
Ami a Bankholding tagbankjait illeti, a fúzió utáni, MBH névben nehéz nem észrevenni a Magyar Bankholding rövidítését, az egyesítést levezénylő holding szerepe mindenesetre visszaszorul a jövőben. Az átállás, amely hivatalosan vasárnapról hétfőre virradóra történik meg összesen kétmillió ügyfelet érint. Ennek részleteiről ebben a cikkben írtunk:
Egyesül az MKB és a Takarékbank, kétmillió ügyfelet érintenek a leállások
Jogilag és gyakorlatilag is összeolvad az MKB (-Budapest Bank) és a Takarékbank, ezzel Magyarország második legnagyobb bankja jön létre MBH néven. 2023. április 30-án egyesül az MKB Bank és a Takarékbank, ezt követően a létrejövő bank MBH Bank Nyrt. név alatt, egységes arculattal működik tovább.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
