Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A legnagyobb változás az lesz az új adószabályokkal, hogy több mint 30 forinttal megnő az üzemanyagok jövedéki adója literenként, a fogyasztói ár ennél is jobban emelkedhet. Több eddigi különadót megtartanak úgy, hogy normál adót csinálnak belőle, a légitársaságokat úgy adóztatják, hogy a környezetkímélőbb gépeket használják inkább, és akár a családtámogatásoknál, akár a megbízható adózói minősítésnél elnézik azt, ha egy kevés tartozása van az embernek vagy a cégnek.
Beadta a kormány a 2024-es adóváltozásokról szóló törvénytervezetet – összesen 153 oldalon keresztül sorolják, hogyan változhatnak meg az adózási szabályaink a következő évtől, már ha a parlamenten a mostani formájában megy át a javaslat. Az adócsomag pdf-ben itt olvasható, mi pedig átnéztük a legfontosabb részleteit.
A járműüzemanyagok adója egészen látványosan nő, több mint 30 forinttal literenként. Egész pontosan úgy néz ki a változás:
Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a jövedéki adó a nettó árra kerül, erre jön még az áfa, amely a termékek esetében 27 százalék, vagyis alapesetben, az ártól függetlenül 41,3 forintos emeléssel kell számolniuk az autósoknak.
Az autózáshoz kapcsolódóan egy könnyítés lett: mostantól az egyesületek és alapítványok nem csak a saját tulajdonukban álló autó után nem kell, hogy gépjárműadót fizessenek, hanem az után sem, amelyet ők az üzemben tartói, vagy ha a jármű tulajdonosa egy köztestület. A többiek pedig mostantól nem feltétlen kell, hogy két részletben fizessék be a gépjárműadójukat, kérhetik azt is, hogy egyszerre, április 15-ig intézzék el ennek az ügyintézését.
Megváltozik a légitársaságok adója, méghozzá úgy, hogy a környezetbarátabb repülők után csökken, a károsabbak után nő az adó. Így aztán:
Egy kicsit még csavarnak a légitársaságokra vonatkozó szabályokon: eddig az a légitársaság volt köteles iparűzési adót fizetni, amelynek magyarországi telephelye van (vagy itteni a székhelye), mostantól telephelynek számít a repülőtér is, tehát még így sem lehet megúszni az adózást. Azt is rögzítik, hogy a légitársaságok adójának kiszámolásakor a nettó árbevétel részének kell tekinteni nem csak a jegyárbevételt, hanem a helybiztosítás díját, poggyászdíjat, pótdíjat is. Ez nem kis összeg: a Magyarország vezető légitársaságainak számító fapadosok (Ryanair, Wizz Air) esetében ezek a díjak már többet hoznak, mint a jegyárból származó bevételek.
A törvényjavaslat hosszasan sorolja azokat a változásokat is, amelyek vagy a különadókról szóló rendeletben, vagy a kormány valamelyik másik rendeletében benne voltak, most viszont már törvény is lesz belőlük –
azaz eddig ez volt a kivétel, mostantól viszont az alap lesz.
Ilyen például az energiaellátók jövedelemadója, a tranzakciós illeték, a bankadó, és minden olyan jövedéki adó, amelyet a különadó-rendelettel emeltek meg.
A családtámogatásokat eddig akkor lehetett igénybe venni, ha az embernek nem volt semmilyen köztartozása. Most egy kis mozgásteret ad a kormány: 30 ezer forint alatti köztartozás, valamint 5 ezer forintnál kevesebb adótartozás még belefér. Erre hasonlít, csak épp céges szabályozásban, hogy amikor a NAV megbízható adózónak minősít egy vállalatot, akkor a 100 ezer forint alatti végrehajtásról szóló megkereséseket nem veszi figyelembe.
Aki családi kedvezményt vett igénybe a személyi jövedelemadójából, az egy kis könnyebbséget még kap: eddig az adóbevallásnál kellett nyilatkozni arról, a család melyik tagja veszi igénybe ezt, mostantól már év közben is lehet majd változtatni.
Megváltoztatják a munkaerő-kölcsönzők szabályait is. Eddig ezeknek ott kellett iparűzési adót fizetni, ahol a székhelyük vagy telephelyük van, így viszont ki lehetett kerülni az adózást. Mostantól minden olyan önkormányzatnak is fizethetnek, ahol a kölcsönzött munkavállalók egy év alatt legalább 1440 munkaórát dolgoznak.
A 30 éven aluli anyák adómentességét is törvénybe írják. A kedvezmény mindig az előző év júliusi bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető, ez idén havi 499 952 forint. A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot azonban meg kell fizetniük a fiatal anyáknak is.
Azt is egy rendelettel szabályozták tavaly nyáron, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho mértéke csökken, tavaly szeptemberből ennek a munkáltatókat terhelő 13 százalékos részét nem kell megfizetni, csak a munkavállalókat terhelő 15 százalékos ekho marad. Most a 13 százalékra utaló részt ki is veszik a törvényből, szóval marad a 15 százalékos rész.
Az adótanácsadói és adószakértői szakmákhoz már most is szakképesítés szükséges, most viszont a kormány hatósági képzést vezet be, jogszabályba írja a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.
És hogy haladjunk a korral is: a könyvvizsgálóknak mostantól nem lesz kötelező közzétenniük a faxszámukat. Még hogy nincs fejlődés ebben az országban!
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A tanú című filmhez hasonlóan a kormány már azelőtt ítéletet hozott a volt MTA-s kutatókról, hogy a befogadásukról megszületett volna az ELTE döntése. Választásuk persze nem is nagyon volt.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.