Módosította inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében. Az idei éves átlagos infláció várhatóan a 16,5-18,5 százalékos sávban fog alakulni (az előző előrejelzésben 15-19,5 százalék szerepelt), a 2024-es inflációt a 3,5-5,5 százalékos sávba várják (az előző előrejelzésben 3-5 százalék szerepelt).

Végső soron az emberekkel fizettetik meg

Ami a jövő évi előrejelzést illeti, a jegybank szerint az inflációs pálya feljebb tolódása mögött a kormány „költségvetési intézkedései” állnak, vagyis az „extraprofit” különadók meghosszabbítása, illetve az adóemelések. Ezektől ezer milliárd forint költségvetési bevétel várható az alábbiak szerint:

Magyar Nemzeti Bank

Az inflációt pedig összességében 0,7-1 százalékponttal emelik az alábbiak szerint:

Magyar Nemzeti Bank

Magyarán

a kormány bevételnövelési intézkedéseinek árát legalábbis részben a lakosság fogja megfizetni a magasabb fogyasztói árakon keresztül.

A jelentés szerint az 1000 milliárd forintos költségvetési többletbevétel nagyobb része, hozzávetőleg 800 milliárd forint az extraprofitadókhoz köthető, ugyanis azokat az eredeti tervekkel ellentétben 2024-ben alapvetően nem vezetik ki. Az ágazati - jellemzően nem is a profitra, hanem az árbevételre kivetett - különadók közül több (kiskereskedelmi adó, biztosítási adó, energiaellátók jövedelemadója, távközlési adó, légitársaságok hozzájárulása) teljes mértékben megmarad, sőt a kiskereskedelmi adó felső kulcsa 4,1-ről 4,5 százalékra emelkedik. A többi extraprofitadó, így az Ural-Brent olajárfolyam-különbözetre kivetett különadó, a gyógyszergyártói adót, valamint a bányajáradék és a bankadó extraprofitot érintő része részlegesen kivezetik - igaz, ezeket részben előtte megemelték.

Az MNB úgy látja, az adóintézkedések 0,2–0,4 százalékponttal lassíthatják a dezinfláció ütemét. Ezen belül a kiskereskedelmi adó kulcsának emelése a jegybank becslése szerint 0,1–0,2 százalékponttal emeli a jövő évi éves árindexet. Az egyéb bevételi intézkedések következtében további több mint 200 milliárd forint többletbevételt realizálhat az államháztartás. Az üzemanyagok jövedéki adójának uniós minimum szinttel összhangban történő emelése következtében mintegy 190 milliárd forinttal emelkedik az adóbevétel, és az adóemelés a 2024-es éves inflációt 0,5–0,6 százalékponttal növelheti.

Az idei év nem olyan lesz, ahogy a kormány várja

Ami az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést illeti, annak módosítása, az előrejelzési sáv szűkítése annak köszönhető, hogy kevesebb a bizonytalanság – mondta el a jelentést bemutató tájékoztatón Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Az előrejelzési sáv szűkítése azt jelenti, hogy immár annak alsó széle (16,5 százalék) is magasabban van 15 százaléknál – a kormány 15 százalékos inflációval tervezte az idei költségvetést, egyebek mellett ekkora mértékben emelte a nyugdíjakat.

Az MNB-előrejelzés pontosítása után nem maradt olyan mértékadó elemző, hazai vagy nemzetközi intézmény, amely akár minimális esélyét látná, hogy csak 15 százalék lesz idén az éves infláció. Ez kellemetlenül érinti az idei költségvetést, például kiegészítő nyugdíjemelést kell majd fizetni.

A kormány erre az évre 1,5 százalékos GDP-növekedést vár – ez is meglehetősen irreális, az MNB új előrejelzése szerint a növekedés az egész évet tekintve a 0-1,5 százalékos sávban lehet, Balatoni András úgy fogalmazott, „enyhe” növekedés várható. (Kedden, a Monetáris Tanács kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján a jegybank alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor arra vonatkozó kérdésünket, hogy a viszonylag nagy, másfél százalékos sávnak melyik végéhez lehet közelebb a növekedés azzal hárította el, hogy sok a bizonytalanság.)

MNB: Nem cipőkanállal kell az év végén tíz százalék alá nyomni az inflációt

Maradt az alapkamat, miközben más fronton folytatta az óvatos normalizációt a Magyar Nemzeti Bank júniusban. A monetáris tanács érdemi csökkenést vár az inflációnál az év második felében, amit részben a kereslet csökkenése magyaráz. A legújabb makrogazdasági előrejelzése alapján a célérték így is csak 2025-ben érhető el, miközben az idei növekedési kilátásokat ugyanazok a bizonytalanságok övezik, mint márciusban.

Ebben egyébként jelentős szerepet játszik, hogy a mezőgazdaságnak tavaly pocsék éve volt, vagyis alacsony a tavalyi bázis, ha a szektor csak a normálisnak tekinthető teljesítményét hozza, az 0,8 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez. Magyarán jó eséllyel a teljes, vagy aközeli GDP-növekedést a mezőgazdaság technikai hatása fogja magyarázni. A növekedéshez hozzájáruló tényező továbbá, hogy az egészségügyi szolgáltatás mára helyreállt a pandémia után.

Érdemi gazdasági növekedés az év második felében lehet, ami jórészt az infláció mérséklődésének köszönhető. Az infláció mérséklődésével erősödni fog a belső kereslet, ami támogatja a növekedést. A gazdaság jelenleg kétarcú – mondta Balatoni –, a főként exportra termelő ágazatok még a beruházások terén is jól állnak, a főként belső kereslet azonban jelentősen visszaesett.

Gonosz bankok és telkók

Az Inflációs jelentés megerősíti, hogy a hazai infláció lassul, év végére 10 százalék alá mérséklődik. Ennek vannak külső tényezői, az energia-, alapanyag-, szállítási költségek csökkennek, a világ nagy részén és az összes uniós országban lassul az infláció. Vannak belső tényezők is, elsősorban a belső kereslet csökkenése, ami „fegyelmezett árazásra szorítja” a vállalatokat.

Pozitív fejlemény, hogy háromhavi átlagot nézve a hazai infláció többlete megszűnt a többi visegrádi ország átlagához képest. Az infláció nemhogy lassul éves alapon (vagyis az árak kisebb ütemben emelkednek), de a fogyasztói kosár 40 százalékában árcsökkenés figyelhető meg. Havi alapon az élelmiszerárak április óta csökkennek – korábban a kiugróan magas hazai infláció mögött jelentős részben az élelmiszerek áremelkedése állt.

A piaci szolgáltatások áremelési üteme továbbra is magas, itt Balatoni András a telekommunikációs és a bankszektort emelte ki, amelyek a tavalyi magas inflációra hivatkozva emelik áraikat és díjaikat. Ez további „vizsgálatot” igényel majd, Balatoni arra utalt, nem világos, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben indokolná egy telekommunikációs szolgáltatás árának emelését.

EU-rekorder lett májusban is a magyar infláció, majdnem 10 százalékpontot vertünk a második legrosszabbra

Zsinórban a hetedik hónapban a magyar áremelkedés üteme a leggyorsabb az egész EU-ban. Az unió inflációja 7,1 százalékosra lassult.

Miért ilyen alacsony a munkanélküliség?

A júniusi Inflációs jelentés egyik kiemelt témája, hogy miért váltak el a munkaerőpiaci és a reálgazdasági folyamatok, vagyis miért állt elő az a helyzet, hogy ugyan a gazdaság technikai recesszióban van, mégis alacsony maradt a munkanélküliség, a munkaerőpiac továbbra is feszes.

Az elmúlt válságok tapasztalatai azt mutatták, hogy a GDP csökkenése után némi késleltetéssel a foglalkoztatás azonos irányú változása (azaz mérséklődése) következik be. Magyarországon a múltban a GDP egységnyi csökkenése nagyjából a foglalkoztatás 0,2 százalékos mérséklődésével járt együtt. Ezzel szemben a 2022 harmadik negyedévében elkezdődő technikai recesszió során a foglalkoztatás hazánkban nem csökkent, hanem azóta a szezonálisan igazított adatok alapján közel 20 ezer fővel még emelkedett is.

Ez a jelenség egyébként nem hungarikum, a munkaerőpiac egész Európában válságállónak bizonyult, a régióban főleg Csehország és Magyarország esetén élénk a vállalatok munkaerő-kereslete. A munkanélküliségi ráta a térség összes országában újra megközelítette a járvány előtti szintet, Lengyelországban már alacsonyabb is, mint 2019-ben. A feszes munkaerőpiac javítja a munkavállalók relatív alkupozícióját, másfelől a munkahelyüket elvesztőket gyorsan „felszívják” a sok betöltetlen álláshellyel rendelkező vállalatok.

A három legfontosabb ok a munkaerő-felhalmozás jelensége, a romló demográfiai mutatók, és a növekvő vállalati profitok – írja az Inflációs jelentés. A munkaadók a nehezen és lassan betölthető álláshelyek nyújtotta kihívásra válaszul a munkaerő-felhalmozás eszközével élhetnek, ami a szükségesnél nagyobb munkaerő-állomány megtartását jelenti a gazdasági visszaesés ellenére. Ha a gazdaság újra fellendülő szakaszba érkezik, az ezt alkalmazó vállalatok kedvezőbb helyzetben lehetnek versenytársaikkal szemben, ugyanis nekik nem kell a munkaerő-toborzásba annyi erőforrást fektetni. A folyamatot erősítheti, hogy a lakosság elöregedése és fogyása miatt egyre kisebb a munkaképes korú népesség.

A vállalati profitok elmúlt időszakban regisztrált nagymértékű emelkedése pedig nem indokolja az elbocsátásokat a gyenge reálnövekedés ellenére sem.