“Nagyon szerettem a NATO-ban dolgozni, mint német hadügyminiszter, de a főtitkári posztra valószínűleg nem pályázom” - jelentette ki Ursula von der Leyen, miután Brüsszelben elterjedt a hír: megállapodott az amerikaiakkal, hogy a NATO-ban folytatja. Jens Stoltenberget egy évre meghosszabbították a főtitkári poszton, Ben Wallace brit hadügyminiszter jelöltségét pedig megvétózták az amerikaiak.

Ha Ursula von der Leyen a NATO-ban folytatja, akkor megürül az elnöki poszt az Európai Bizottságban, de az Egyesült Államok nem Thierry Bretont látná szívesen ebben a fontos tisztségben. A francia biztos ugyanis Emmanuel Macron francia elnök embere, és Washingtonban még jól emlékeznek arra, hogy a francia államfő Kínából hazatérve úgy nyilatkozott, hogy “Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa!”

Thierry Breton akkor sem esne kétségbe, ha az amerikaiak megfúrnák az elképzeléseit, mert van B-terve - írja a jólértesült brüsszeli Politico: olyan alelnök lenne a bizottságban, aki különleges felhatalmazással bírna egy szuverén európai uniós fejlődés előmozdítására.

Mit akar Thierry Breton?

Jelentős uniós támogatást azoknak az európai cégeknek, melyek versenyképesek a globális piacon vagy legalábbis lenne rá esélyük, ha megfelelő pénzügyi háttérrel tudnának harcba szállni az amerikai és a távol-keleti vetélytársakkal. Ez az elképzelés egyre népszerűbb Brüsszelben - írja a Politico.

Kulcsfontosságú lehet Németország támogatása: az Európai Unió legerősebb gazdasága jelenleg bajban van, mert az olcsó orosz energiára alapozott modellje sokat veszített a versenyképességéből. A közszolgálati német Deutsche Welle legutóbb már Európa beteg emberének nevezte a német gazdaságot. Joggal, mert itt a másik nagy probléma: hol van a digitális Európa? Az autógyártás, amely a német ipar zászlóshajója, lemaradt a digitális forradalomban márpedig ez döntő fontosságú az elektromos autózásban. Ezért betelepedett Németországba az amerikai Tesla, Keletről pedig fenyeget a kínai export.

Thierry Breton, mint ipari biztos ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy Európának is meg kell teremtenie a maga olcsó elektromos járművét, mert különben a konkurencia lemossa a pályáról. A 67 éves Breton szeretné, ha Európa a chipgyártásban is szuverén szereplő lenne a világban. A francia uniós biztos figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Joe Biden amerikai elnök személyesen interveniált egy világszínvonalú holland cégnél, hogy ne adják el chipjeiket Kínának. A kínai kapcsolat szakítópróba az Egyesült Államok, illetve az európai szuverenitást képviselő Franciaország között különösen miután Németország óvatosan bár, de a francia álláspontot támogatja, hiszen legfontosabb kereskedelmi partnere Kína. A Volkswagen már évek óta több autót ad el a világ legnagyobb piacán, a kínain, mint otthon.

Európai hadiipar

Thierry Breton, mint az Európai Unió belső piaci biztosa azt szeretné, hogy az ukrajnai háború lehetőségeit ne az amerikaiak használják ki, hanem az európaiak.

Ezért az Európai Unió 500 millió eurót ad a lőszergyáraknak, hogy fokozzák termelésüket. Ukrajnának jelenleg leginkább lőszerből van hiánya, és Biden is elismerte, hogy az USA lehetőségei ezen a téren korlátozottak. Thierry Breton azt javasolta az Európai Unió hadiiparának, hogy álljanak át “háborús üzemmódra”.

Thierry Breton a hadiipari terv ismertetésekor hangsúlyozta, hogy “Európának megvan erre a kapacitása, ezért csak ki kell azt használni és fejleszteni.” Honnan lesz erre pénz? A kohéziós és a helyreállítási alap is hozzájárulhat a finanszírozáshoz - válaszolja Thierry Breton arra utalva, hogy a tagállamoknak is érdeke a hadiipar fejlesztése.

Az Európai Unió a tervek szerint jövőre már 1 milliárd eurót szeretne költeni lőszerre. Macron közismerten európai hadsereget szeretne, és ennek lenne az ellátója az európai hadiipar. Több uniós állam nem ért ezzel egyet: Lengyelország például egyértelműen az amerikai fegyverzet mellett kötelezte el magát, és nem támogatja a francia elképzeléseket ezen a téren.