A brit élelmiszer-infláció egyharmadáért a Brexit a felelős – állapította meg a London School of Economics friss tanulmánya. Ez azt jelenti, hogy csaknem 7 milliárd fonttal – vagyis több mint 3100 milliárd forinttal volt magasabb a britek élelmiszerszámlája a szigetország EU-ból való kilépése miatt. Az ok nyilvánvaló: az Egyesült Királyság legfőbb élelmiszer-szállítói az Európai Unió tagállamai voltak. A Brexit óta ez az arány drámai mértékben csökkent, ma már mindössze 28%. Miután vámkötelesek lettek az uniós exporttermékek is Nagy-Britanniában, ez állandó zűrzavart eredményezett az élelmiszerek vámkezelésében.

Ez az ügymenet pedig még tovább bonyolódhat. Melyik élelmiszertermék jelent „magas kockázatot” a fogyasztóknak és melyik „közepeset”? Ennek eldöntése időigényes folyamat, ezért aztán a kormány úgy döntött Londonban, hogy ráérnek ezt bevezetni jövő januárban is. Ebből persze az is következik, hogy csúszik az egész vámkezelési menetrend is: csak jövő áprilisban vezetik be a tételes ellenőrzést a vámnál élelmiszerek esetében, az élelmiszerbiztonsági kontroll pedig jövő októberben kezdődik – ha kezdődik.

Az érintett gazdasági szereplők máris lelkesen üdvözölték a kormány döntését, mert a vámnál a várakozási idő hosszú, és emiatt komoly logisztikai problémák adódhatnak. A hiány pedig áremelést szül, ahogy ezt már kipróbálhatták a brit polgárok, amikor tavaly elkezdett galoppozni az infláció.

A Cold Chain Federation elnök vezérigazgatója nem kertelt: „minél később vezetik be az élelmiszerek vámellenőrzését, annál jobb!” Mitől tart ez a szervezet, amely a hűtést igénylő élelmiszerekkel foglalkozó cégeket egyesíti? Attól, hogy ha bevezetik a vámellenőrzést, akkor a kisebb uniós tagállamok esetleg beszüntetik az exportot Nagy-Britanniába, mert nem vállalják a hercehurcát és a plusz költséget a határon.

Elvben a vámellenőrzés 2021 január elseje óta kötelező Nagy-Britannia határainál. Az élelmiszerek esetében viszont csúszás van, amit kezdetben a Covid-járvánnyal indokoltak, de valójában a brit vámhatóságok nem voltak felkészülve az ellenőrzésre.

A brit infláció a legmagasabb a G7-országok közül

Júliusban 6,8%-os volt az áremelkedés az Egyesült Királyságban, és bár a trend csökkenést jelez, sem a lakosság, sem a kormány nincs megelégedve ezzel. Rishi Sunak miniszterelnök, aki korábban pénzügyminiszter volt, fogadkozik, hogy 5% alá csökkenti az inflációt. Most a kormány arra hivatkozott az újabb vámellenőrzési csúszás kapcsán, „hogy célunk az infláció csökkentése”.

A CNN gazdasági rovatában viszont arra mutatnak rá, hogy sokkal többről, az élelmiszerellátás biztonságáról van szó Nagy-Britanniában, ahol a piacra kerülő élelmiszerek felét külföldről hozzák be. Az év elején például sok kiskereskedelmi lánc és bolt arra kényszerült, hogy korlátozza egyes zöldségek és gyümölcsök eladását, mivel rossz volt a termés egyes exportőr országokban.

A brit élelmiszeripari szövetség is üdvözölte a brit kormány halasztó határozatát mondván: sajnálatos, de szükséges döntés született, mert mindenképp biztosítani kell az élelmiszerimportot az Európai Unióból, és ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, nehogy leálljon az áruforgalom”.

A Food and Drink Federation nemrég közzétett egy elemzést arról, hogy miképp alakult Nagy Britannia élelmiszer-kereskedelme a Brexit után, és ebből kiderült: 2021-ben jelentős visszaesés következett be, és csaknem két évig tartott, amíg elérték azt a szintet, amely a Brexit előtt természetes volt.