A Kínában működő japán cégek 53%-át nyugtalanítja az új állambiztonsági törvény – ez derült ki a Sankei című tokiói lap közvélemény-kutatásából. A törvényt még 2014- ben fogadták el, de a közelmúltban kiegészítették olyan paragrafusokkal, amelyek lehetővé teszik a kínai kémelhárítás számára, hogy bárkit követhessen és letartóztathasson az állambiztonsági törvényre hivatkozva.

Mindez összefügg a hidegháborús tendenciákkal, amelyek azóta erősödtek fel, hogy az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította 2021-ben Kínát. Donald Trump volt elnök már az előtt megindította a kereskedelmi háborút, amely ellenlépéseket váltott ki Pekingben. Bár hivatalosan továbbra is hirdetik a nyitás politikáját, de a valóságban megszigorították a határok ellenőrzését és a bejutást Kínába. Egyre nehezebb vízumhoz jutni Kínában, ahol felerősödtek az elzárkózást sürgető hangok azt követően, hogy a Huawei pénzügyi igazgatóját, a cég alapítójának lányát letartóztatták Kanadában az USA kérésére. Hosszas tárgyalások után a kínai menedzser  kiszabadult, de a kínaiak több külföldi őrizetbevételével gyakoroltak nyomást az Egyesült Államokra és Kanadára.

A külföldi kapcsolat gyanús

“A kínai kormányzat igyekszik elriasztani a saját polgárait attól, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan államok polgáraival, amelyekkel Kínának jelenleg nem jó a viszonya. Bármilyen beszélgetés ilyen esetekben bizonyíték lehet kémkedésre. Én a magam részéről nem mernék munkát vállalni manapság Kínában” – nyilatkozta a tokiói műszaki egyetem szakértője a Deutsche Welle tudósítójának.

Amióta életbe lépett az állambiztonsági törvény 2014-ben, legkevesebb 17 japán állampolgárt tartóztattak le kémkedés vádjával, közülük kilencen hosszú börtönbüntetést kaptak. Miért? Erről jóformán lehetetlen információt szerezni, mert a tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják, és egy különleges bíróság ítélkezik.

Stephen Nagy, a tokiói keresztény egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának professzora korábban gyakran felkereste Kínát, de manapság sokkal óvatosabb. “A japán cégek igen intenzíven érdeklődtek a kínai piac iránt, hiszen az olcsó munkaerő vonzotta őket. A fogadtatás Kínában barátságos volt, mert szükségük volt a külföldiek beruházásaira és szolgáltatásaira. Nemcsak a nagy cégek érdeklődtek az 1,4 milliárdos kínai piac iránt, de a kis- és közepes vállalkozások is: számuk jelenleg is több mint 37 000 Kínában.”

Putyin Ukrajna elleni agressziója után Japán maximálisan elítélte Oroszországot, és erős szövetséget hozott létre az USA-val és Dél-Koreával Kína és Oroszország ellen. Pekingben ennek következtében növekszik az ellenséges hangulat a japánokkal szemben. Peking kampányt is indított Japán ellen azt követően, hogy a fukusimai nukleáris erőmű vizét beleengedték a tengerbe. Kína közölte, hogy nem vásárol tengeri árut Japántól, és mindenütt megnőtt a bizalmatlanság a japánokkal szemben.

A következmény? “Mind több japán cég fontolgatja, hogy elhagyja Kínát. Az új célpontok: Vietnám, a Fülöp-szigetek vagy India. Azok a japán cégek, amelyek maradnak, elrendelték: családtagok nem mehetnek Kínába, mert ott a japán kormány nem tudja megvédeni őket, ha bajba kerülnek az állambiztonsági törvény miatt. Az eredmény: sok japán visszautasítja a kínai kiküldetést” – mondja Stephen Nagy, aki hozzátette: “az állambiztonsági törvénnyel a kínai kommunista párt megerősítheti hatalmát Kínában, de mindenképp árt a gazdaságnak és a külkereskedelemnek”.

Az állambiztonsági törvény kiegészítése önmagában nem jelent változást, de lehetővé teszi, hogy ha a pekingi kormányzatban valaki fel akar lépni egy külföldi céggel vagy állampolgárral szemben, akkor megtehesse azt. Ez kockázat az amerikai biznisz számára Kínában” – nyilatkozta a CNBC-nek Michael House, a Perkins and Coie egyik partnere, aki rendszeresen tölt el huzamosabb időt a cég pekingi irodáiban is.

Anthony Blinken külügyminiszter, Janet Yellen pénzügyminiszter és Raimondo kereskedelmi miniszter Pekingben járva találkozott a Kínában működő amerikai cégek vezetőivel is, és a problémáikat felvetette a kínai tárgyaló partnereknek.

A kínai állambiztonsági minisztérium közleményben igyekezett megnyugtatni a külföldi üzletembereket, hogy csak “valóságos kémkedés ügyében járnak el”. Csakhogy a China Daily idézi azt a paragrafust, amelyet külföldön különösen kifogásolnak, mert az kémkedésnek minősíti ”a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok megszerzését, ellopását vagy megvásárlását”.

Minden attól függ, hogy miképp értelmezik a nemzetbiztonságot Pekingben.