Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Jó irányba tett lépés, hogy Ukrajna levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, de a kormány biztosítékokat szeretne arra, hogy a jövőben nem kerül vissza a jegyzékbe a pénzintézet, ezért Budapestre hívta az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) képviselőit – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a moldovai miniszterelnök-helyettessel közösen sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte, hogy eltávolították az OTP-t a feketelistáról, azonban úgy vélekedett, hogy ezzel gyakorlatilag elismerték azt, hogy „megalapozatlan, hazug, nevetséges” indokokkal került a bank ebbe a jegyzékbe. Megalapozatlannak nevezte például azt az okot, miszerint az OTP Oroszország bankrendszerének egyik meghatározó szereplője lenne, miközben piaci részesedése mindössze 0,17 százalék. Ami pedig szavai szerint „már inkább a nevetségesség kategóriája”, hogy azt állították az OTP-ről, hogy Donyeckben is működik, miután egy hasonló nevű oroszországi településen valóban van fiókjuk, több száz kilométerre az ukrán határtól.
„Úgyhogy mind a négy ok, amit az ukrán ügynökség megnevezett, hazug, nevetséges, alaptalan ok volt, ezért mi azt természetesnek gondoljuk, hogy az OTP-t ezen a listán nem szerepeltetik” – fogalmazott. Szijjártó Péter ugyanakkor úgy vélte, hogy maga a jegyzékbe vételi eljárás aggodalomra ad okot, hiszen ez bármikor megtörténhet a jövőben is.
„Ezért ma azt a kérésünket közöltük Ukrajna budapesti nagykövetével, hogy az ukrán korrupcióellenes ügynökség delegációja minél előbb jöjjön el ide, Budapestre, hogy ki tudjunk tárgyalni egy olyan megállapodást, amely garanciát jelent arra, hogy a jövőben ilyen döntés nem születik, a jövőben sem teszik önkényesen, nevetséges indokok alapján az OTP-t fel erre a listára” – mondta.
„Ha ott megnyugtató megállapodás születik, akkor majd természetesen mérlegelni kell, hogy ez milyen lépéseket indokol a mi részünkről” – tette hozzá.
A miniszter ezután arra is kitért, hogy az NAZK-nak van egy, szankcióra előterjesztett listája is, amelyen az OTP oroszországi entitása, illetve négy magyar bankvezető még mindig szerepel.
„Elvárjuk, hogy ez a négy OTP-s vezető és az oroszországi entitás is kerüljön le az ukrán korrupcióellenes ügynökség listájáról” – jelentette ki.
Korábban megírtuk, hogy a magyar és az ukrán oldal közötti vita (ebben a konkrét ügyben) azzal kezdődött, hogy Kijev – arra hivatkozva, hogy az OTP-nek továbbra is több millió oroszországi ügyfele van, és hogy elismerte az önjelölt luhanszki, illetve donyecki „népköztársaságokat” – feltette a pénzintézetet a háború nemzetközi finanszírozóinak szégyenlistájára. Erre közölte a magyar állam, hogy amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a listáról, szó sem lehet arról, hogy hozzáférést biztosítsanak számára az Európai Békekeretből lehívható 500 millió euróhoz.
Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?
Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.
Változás a hétvégén állt be a helyzetben, amikor az ukránok bejelentették, hogy felfüggesztették az OTP státuszát a listán, amire a magyar külügy közölte, hogy nem tekinti érdemi elmozdulásnak a történteket. Ezt követően érkezett az ukrán döntés, hogy akkor leveszik a listáról az OTP-t, ám olybá tűnik, hogy Szijjártóéknak már ez sem elég jó.
