Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A G7 szerint egyszerű trükkel gyarapodik tovább Mészáros Lőrinc, Szíjj László és társaik vagyona.
Hogyan küldik tovább a strómanok a tíz- és százmilliárdokat a kormányközeli oligarcháknak? Egy elég egyszerű trükkel, egy speciális részvény segítségével, írja a G7.
A lap kiderítette, hogy a folyamatot az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvény segítségével oldják meg. Ez olyan értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. Az ilyen papírok tulajdonosai úgy zsebelhetik be a profit nagy részét, nem ritkán a 95-99 százalékát, hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
A gyakorlat az, hogy a strómancégek a sokmilliárdos állami szerződések megkötése előtt ilyen részvényt bocsátanak ki, alacsony értékben, melynek tulajdonosa a végső haszonélvező. A strómancég így a szerződés teljesítésével keresett nyereség túlnyomó részét így ennek a haszonélvezőnek termeli meg.
Ezzel a módszerrel az oligarchák neve nem kerül be a nyilvános adatbázisokba, nem ismerhető meg, hova mennek a nagy pénzek, és mindez még teljesen legális is. Törvény szerint ugyanis minden érdemi céges változást jelezni kell a cégbíróságnak, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni.
A cégbíróság mellett a NAV-nál is lehetne nyoma a változásoknak, néhány éve ők is vezetnek nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról, ide az adatokat ráadásul a bankok küldik, a cégtulajok nem is tudnák elhallgatni a változásokat. Csakhogy a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot.
Ha a részvényeket kinyomtatják, akkor ráadásul a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs.
A G7 több tucat olyan kormányközeli vállalatot talált, amely a közelmúltban osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki, vagy valamilyen más módon torzította el az osztalékfizetését. Mészáros Lőrinc így veszi fel a nyereség felét a gyerekei nevén lévő Fejér B.Á.L. Zrt.-től. Az elmúlt öt évben 150 milliárdos állami megrendelésekkel felhízott Soltút nevű építőipari cég is ezzel a módszerrel folyatta át Szíjj Lászlóhoz 50 milliárdos profitja java részét. Szíjj László nemcsak felvesz, hanem ad is: a Duna Aszfalt nyereségének felét küldi tovább, a Minerva alapkezelőbe, ugyancsak osztalékelsőbbségi részvénnyel. Jellinek István cégbirodalma pedig 2019 és 2022 között 27 milliárd forintot küldött Tiborcz István cégeinek.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?