A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index a harmadik negyedévben ismét 0 ponton áll. Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője szerint bár 2023 második felében már elindultak kedvező folyamatok a gazdaságban (csökkent az infláció, mérséklődtek a nyersanyagárak, nő a vállalati hitelpiac), ám a magas kamatkörnyezet és a csökkenő belföldi kereslet továbbra is komoly kihívást okoz a cégeknek.

A vállalatok saját helyzetükkel ennél jóval kedvezőbben látják, ami főként az 1 éve folyamatosan növekvő árbevétel-várakozásokban mutatkozik meg. Jelenleg átlagosan 1,8 százalékkal nagyobb árbevétellel számolnak a cégek a következő egy évben, ezzel a várt árbevétel-növekedés mértéke már közelít a pandémia előtti, átlagosan 2 százalékos értékhez. Az infláció mértékétől azonban továbbra is jelentősen elmaradnak a mostani várakozások, szemben a pandémia előtti időkkel. A javuló trend tavaly év vége óta a profitvárakozásokban is megmutatkozik, azonban továbbra is csökkenő, 0,6 százalékkal alacsonyabb nyereséget várnak a cégek.

Jó hír viszont, hogy harmadik negyedéve növekszik a munkaerő-kereslet, ezzel a teljes nagyvállalati szektorban 1,7 százalékos létszámbővítés várható a következő egy évben, szemben az előző negyedévi 0,8 százalékkal. Ennek hátterében azonban nem az áll, hogy ennyire jól megy a cégeknek, hanem feltehetően inkább az, hogy nehezen találnak megfelelő alkalmazottakat a vállalatok, azaz növekvő munkaerőhiánnyal küzdenek.

A vállalatok makrogazdasági várakozásai három negyedévnyi javulás után erőteljesen, -13 pontról -17 pontra csökkentek. Ennek oka egyrészt, hogy eltűnt az előző negyedévben tapasztalt hurráoptimizmus a gazdaság következő 3 éven belüli alakulásával kapcsolatban: 65 százalékról 39 százalékra csökkent a gazdaság helyzetében javulást feltételezők aránya, és újra azok vannak többségben, akik szerint nem lesz változás (43%). A gazdaság következő egy évi alakulásával kapcsolatban viszont még mindig azok vannak nagyobb arányban, akik a gazdasági helyzet mérséklődésére számítanak (46%), miközben javulást ennél jóval kevesebben feltételeznek (28%).

Komoly aggodalom alakult ki egy esetleges forintgyengüléssel kapcsolatban is. Jelenleg 10-ből 8 vállalat forintgyengüléssel kalkulál, ami az index történetében a második legmagasabb arány. Ez azt jelenti, hogy a cégvezetők a felméréskor jellemző 368,9-391,6 közötti euró-forint árfolyamnál is gyengébb forintra számítanak, ami a cégek 60 százaléka szerint rontani fog a helyzetén.

Ugyancsak sokatmondó, hogy egy negyedév alatt 14-ről 27 százalékra ugrott a növekvő közterhekkel kalkulálók aránya, Ennél magasabb arány mindössze egyszer fordult elő az index történetében, egy évvel ezelőtt (40%).

Mindezek következtében a cégek jövedelmezőségét befolyásoló tényezők közül a jogszabályi környezet (47%), a kormányzati gazdaságpolitika (43%), az infláció (43%) és az adók, járulékok (40%) kerültek az élre.