Az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata lehetne, hogy oldják meg a lakhatási problémákat, csakhogy nagyon kicsi a mozgásterük: jogi hatáskörük sem túl sok van, pénzük pedig még kevesebb – hiába kap 844 ezer ember települési támogatást lakhatásra, ennek az egy főre jutó átlagos összege havi 2222 forint. A Lakhatási Koalíció – amely a nevével ellentétben nem politizál, hanem a lakhatással foglalkozó szervezetek laza szövetségét jelenti; a Habitat for Humanity, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, az Utcajogász Egyesület, az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft. vett részt a munkában – összeállított egy anyagot arról, hogy ebből a rossz kiindulóhelyzetből hogyan tudja egy önkormányzat a legtöbbet.

Az egyik legnagyobb probléma ma a magyar lakhatás kapcsán az energiaszegénység – a háztartások minimum tizede komoly energetikai problémákkal kell, hogy megküzdjön, de ha még az állam is beletenne pénzt a felújítások támogatásába, akkor a fél ország rezsijét lehetne jelentősen csökkenteni. Ahol az önkormányzatnak van még pénze, ott a rossz műszaki állapotban lévő ingatlanok felújítására lehet támogatást adni. Ahol pedig nincs eleresztve a városvezetés, ott is ismernek szakértőket és olyanokat, akik tanácsokat adhatnak, jobb híján már a tanácsadás is nagy segítség lehet sokaknak.

Fontos részlet az is, hogy a magyar háztartások majdnem harmada szilárd tüzelővel fűt. Az önkormányzat őket tűzifabeszerzéssel és/vagy célzott rezsitámogatással segítheti.

Ma már az önkormányzati lakásállomány nagyon kicsi – a teljes lakásállomány mindössze 2,4 százalékáról van szó. Ha a városvezetés nem tud új lakásokat vásárolni, akkor sincs veszve minden. Az országban nagyjából 570 ezer lakás nem lakott – 160 ezer Budapesten, 130 ezer a megyei jogú városokban, 280 ezer a többi vidéki településen –, ezek közül sok valóban üresen áll. A javaslat szerint a települések önkormányzati lakásügynökségekkel segíthetik elő, hogy az üres lakások tulajdonosai bérlőt találjanak és még a pénzüknél is legyenek.

Aki pedig még az önkormányzati lakás bérleti díjának kifizetésére sem képes, annak először is időben érthető tájékoztatást kell adni, és részletfizetési lehetőséget, illetve személyre szabott támogatást kínálni. Pozitív példaként említették ezen a ponton a Fővárosi Önkormányzatot, illetve Zuglót, Józsefvárost és Ferencvárost, ahol az elmúlt években megtiltották az elhelyezés nélküli kilakoltatást. Ott, ha kiskorú gyereket nevelő családot vagy terhes nőt lakoltatnak ki, akkor családok átmeneti otthonában kell szállást biztosítani nekik, a gondozást igénylő időseknek idősek otthonában, az egyedülálló pszichiátriai betegeknek, valamint a fogyatékkal élőknek pedig támogatott lakhatást kell kínálni ilyen helyzetben.

A jelentés arra is kitér: ma Magyarországon nagyon rossz lakhatási helyzetben vannak a fogyatékossággal élők, illetve a romák, azoknak pedig, akiket a kilakoltatás fenyeget, nagyon nehéz visszakapaszkodni. Márpedig ezeknek a csoportoknak a lakhatási problémáival az önkormányzatok sem igazán foglalkoznak.