Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Akár 15 évvel is el lehet maradva az USA Kínától a csúcstechnológiás atomenergia-fejlesztés terén Peking intenzív állami támogatási programjai miatt, írja egy hétfőn közzétett tanulmány alapján a Reuters.
Az Information Technology & Innovation Foundation nevű független washingtoni kutatócsoport szerint Kínában most 27 atomerőmű építése zajlik, melyek építési ideje átlagosan hét év, vagyis sokkal rövidebb, mint bármely más országé. A jelentés szerint az építkezések tempója miatt Kína atomipara óriási lökést kap – szakértelemben is.
Ugyan az USA-é a világ legnagyobb atomerőműparkja, és Joe Biden kormánya kulcsszerepet szám az atomenergiának az amerikai gazdaság nettó zéró kibocsátásának elérésében, de miután két nagy georgiai erőmű 2023-ban és 2024-ben több milliárd dolláros drágulással és éveket késve lépett működésbe, most egyetlen amerikai atomreaktor sem épül. Egy amerikai laboratóriumban építeni tervezett csúcstechnológiás erőmű projektjét pedig tavaly törölték.
A kínai felfutás egyik oka, hogy állami tulajdonú bankok akár 1,4 százalékos kamatozású hitelt is tudnak nyújtani, ami jóval alacsonyabb kamatszint, mint amilyenekkel a hitelek a nyugati gazdaságokban elérhetők. Emellett az atomenergia-ágazat folyamatosan komoly állami támogatásban részesült, ugyanúgy, mint az elektromos járművek vagy a napenergia ágazat.
A világ első, úgynevezett negyedik generációs, magas hőmérsékletű, gázhűtéses reaktora a Shidao-öbölben lépett működésbe tavaly decemberben. A Kínai Atomenergia Szövetség állítása szerint a projekt keretében több mint 2200 “világelső” berendezést fejlesztettek ki, és hozzájuk 93,4 százalékban hazai gyártású anyagokat használtak fel.
Nem minden zökkenőmentes: a Kínai Nukleáris Energia Szövetség szerint a nukleáris alkatrészgyártásban súlyos túlkínálat van, a “túlzott verseny” pedig lenyomja az árakat, és veszteségeket okoz.
