szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tarsoly Csabát bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban is bűnösnek találták. A vádlottak között összesen közel 60 év börtönt és 247 millió forintnyi bűnügyi költséget dobtak szét. Kettejüket felmentették.

Első fokon 13 év börtönre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék a Quaestor-ügy elsőrendű vádlottját. Tarsoly Csabát véglegesen eltiltották a cégvezetéstől, tíz évre a közügyektől is. Egyúttal elrendelte a bíróság Tarsoly és a harmadrendű vádlott Mayer Zsolt őrizetbevételét.

Tarsolyt több rendbeli felbujtóként elkövetett sikkasztás, számos rendbeli bűnszervezetben, társtettesként, vagy felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás és több rendbeli közokirat-hamisítás bűntetteiben is bűnösnek találták, feltételesen nem helyezhető szabadlábra az ítélet szerint.

Steiner Gábor bíró ismerteti az ítéletet
Reviczky Zsolt

Mayer Zsolt harmad rendű vádlottat sikkasztás, több rendbeli társtettesként bűnszervezetben elkövetett csalás, felbujtóként és bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 16 év szabadságvesztésre ítélték, véglegesen eltiltották a gazdasági társaság vezetésétől és tíz évre a közügyektől is. Feltételes szabadságra nem bocsátható az ítélet szerint.

Az ügy másodrendű vádlottját, Tarsolyné Rónaszéki Erikát – Tarsoly feleségét – felmentette a bíróság, ahogy Kárpáti Péter negyedrendű vádlottat is. A bíró a részletes indoklásban kitért rájuk, esetükben azt kellett vizsgálniuk, tudtak-e arról, hogy fiktív kötvényeket hoznak létre és értékesítenek a cégnél. A bíróság szerint bizonyítható, hogy nem tudtak erről, ezért mentették fel őket.

Tarsolyné, akit úgy emlegettek a tanúk és vádlottak, mint “a főnök felesége”, esetében sokan arra hivatkoztak, hogy nem értette, mit csinálnak. A bíróság szerint bizonyítható, hogy önmagában nem kellett tudnia, hogy éppen valóságos vagy fiktív kötvényeket írt alá. Bár voltak kétségek mindezzel kapcsolatban, nem szólt ellenük terhelő vallomás, és az e-mailek sem bizonyították ellenkezőjét, jóllehet a bíró jelezte, Kárpáti Péter esetében volt olyan, ahol “rezgett a léc”.

Több száz milliós bűnügyi költség

A bíróság a 247 millió forintnál is magasabb bűnügyi költség körülbelül a felének megtérítését rendelte el a vádlottak számára.

Az ötödrendű vádlottat számvitel rendjének megsértése bűntettében találták bűnösnek. Ezért két év szabadságvesztésre ítélték, amit börtönben kell letöltenie. Ezen felül 5 évre eltiltották a foglalkozásától is. 

Reviczky Zsolt

A hetedrendű vádlott bűnsegédként bűnszervezetben részben folytatólagosan elkövetett csalásért 5 év 6 hónapot kapott, emellett 8 évig a foglalkozástól, illetve 7 évig közügyektől is eltiltották. Fegyházba kell vonulnia és feltételes nem bocsátható szabadlábra. 

A további vádlottak közül a nyolcadrendű számvitel rendjének megsértése miatt kapott két évet, a kilencedik rendű csalásért és sikkasztásért 5 évet, a tized rendű ugyanezért hat évet, a tizenegyed rendű csalásért hatot.

Steiner Gábor bíró az indoklás előtt közölte, világszínvonalú nyomozás zajlott, és

az hogy egy ilyen bonyolult és szerteágazó ügy feltárása fél év alatt megtörtént annak idején, bármely országban elismerésre méltó lenne.

Az már más kérdés, miért húzódott ilyen sokáig a bírósági eljárás. A bíró szerint ennek hátterében elsősorban a védelem alaki és formai kifogásai álltak.

Mindent és mindenkit is ki akartak záratni

A vádlotti védekezések nem az ügy érdemére terjedtek ki, hanem arra, hogy zárják ki a tanúkat, a terhelő bizonyítékokat hordozó e-maileket, a szakértőket, sőt a vádlott-társak védőit is. 

Ez jó védekezési taktika, de kellett volna B-terv is

– jegyezte meg a bíró, aki szerint érdemi védekezést alig adtak elő a vádlottak.

A bíró emlékeztetett, a vádlottak azzal akarták kizárni a rájuk terhelő vallomást tevő tanúkat, hogy azok csak saját magukat akarták menteni. Csakhogy a vádlottak pont ugyanazokról a dolgokról számoltak be, mint amik a korábbi e-mailezésekben írtak egymásnak és a vádlottaknak. Több ezer ilyen e-mail volt, aminek a tartalmát maguk sem vitatták.

Az e-maileket is ki akarták záratni a bizonyítékok köréből azzal az indokkal, hogy bűncselekmény révén szerezték meg, hiszen aki átadta azokat, jogosulatlanul tette, mivel már nem volt a cég alkalmazottja, és nem mehetett volna be az irodába. A bíró azonban felhívta a figyelmet, hogy a bűncselekmény törvény szerinti egyik fő ismérve, hogy veszélyes a társadalomra. Ha azonban valaki bizonyítékokat ad át egy bűncselekmény ügyében, az nem az.

Még az ítélet előtt
Reviczky Zsolt

A szakértőket is ki akarták zárni a vádlottak, és ez a bíró szerint tudatos volt. Volt olyan szakértő, aki még el sem készítette a szakvéleményét, már megpróbálták kizáratni az eljárásból. Volt, akit 10-szer is megpróbáltak kizárni, sőt, még azt a szakértőt is, aki a vádlottak egy részére nézve kedvező véleményt adott  – mondta a bíró, aki szerint 

közel jártunk ahhoz, hogy elfogyjanak a szakértők. 

Steiner Gábor bíró szerint az volt a szándék a védelem részéről, hogy a kizárásokkal elfogyasszák az összes szóba jöhető szakértőt. Ha pedig nincs szakértő, aki szakvéleményt ad, nem fejezhető be az eljárás. Komoly gondot okozott volna, ha ezt sikerül jogilag megalapozottan kezdeményezni, de nem sikerült.

Amikor ez nem vezetett eredményre, akkor volt olyan vádlott, aki vádlottársai védőjét akarta kizáratni jogilag megalapozatlanul. Még egy héttel az ítélet előtt is volt erre kísérlet, a bíró szerint nyilvánvalóan az lehetett a cél, hogy elérjék az eljárás megismétlését.

Koncepciós eljárás?

A bíró reagált arra, hogy a vádlottak közül többen koncepciós eljárásról beszéltek a tárgyalásokon. Szerinte pont azok a vádlottak, akik a leghangosabban beszéltek erről, pontosan ugyanazokról a dolgokról e-maileztek egymás között a bűncselekmények elkövetése idején, amik aztán később a vád tárgyai lettek. A bíró szerint a koncepciós eljárás emlegetése “logikátlan, talán értelmetlen is”. 

A vádlottak olyanokról írtak egymásnak, hogy “évek óta a lejárati összegeknek csak a töredéke van meg”, vagy “az állandó fenyegetettség miatt idegileg kikészültek”, emiatt a “vádlottak padjára fognak kerülni”. Volt aki arról írt, hogy “több tízmillárdot fognak rajtunk keresni”, és hogy “egyszerre legalább 3-4 bűncselekményt” követnek el, és legalább 12 évre fogják ítélni őket, sőt 

a börtönben lesz nekünk egy külön “bróker kóter”. 

“Egyetlen vádlott sem reagált ezekre a levelekre azzal, hogy azt sem tudom miről beszélsz” – mondta a bíró ezzel kapcsolatban. Steiner Gábor arra is kitért, hogy a vádlottak egymásnak küldött e-mailjei alaposan dokumentálták a bűncselekményeket, különösen Mayer Zsolt volt az, aki szinte minden eseményről e-mailben tájékoztatta a cég vezető munkatársait, és egy helyen megjegyezte,

ha Mayer Zsolt nem lett volna olyan szorgos e-mailező, akkor Tarsoly Csabának lényegesen könnyebb lett volna a védekezés.

A Quaestor-csoport 2015-ben jelentett öncsődöt, ügyfeleik azonban hiába próbálták kivenni a bennragadt pénzüket, a cég 210 milliárdnyi kötvényéből 150 milliárd forintnak az MNB szerint nem volt fedezete. A bírósági eljárás 2016 óta húzódik, a cég vagyonát az állam árverésre bocsátotta. Elvileg ebből kellett volna kárpótolni az ügy 32 ezer károsultját, akik a kárpótlás ellenére összességében százmilliárdnyi forintot vesztettek, miközben a felszámolása során Tiborcz István és körei jól jártak. Tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó, hatósági lazaság – írtuk az ügyről előzőleg:

Mi is volt a Quaestor-bukás, a legnagyobb befektetői átverés és kinek lett haszna belőle?

Tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó, hatósági lazaság – mindez együtt vezetett ahhoz, hogy a 2015 tavaszán bedőlt Quaestor-birodalmat fenntartó 32 ezer kisbefektető a kivételes kártalanítás ellenére is százmilliárdnyit vesztett. Tiborcz István és körei jól jártak. Hétfőn érkezik az elsőfokú ítélet.

A Quaestor-ügy szereplőit 77 milliárd forintos csalással vádolták. A bíróság az ítélet előtt tette közzé összesítését a 2016 óta tartó tárgyalássorozatról. E szerint a nyomozati iratok 132 ezer oldalnyit tettek ki, de mellékletek között van 104 darab CD-lemez és összesen 5 TB kapacitású winchester is. Összesen 359 napon tárgyalták az ügyet,  a bizonyítási eljárás végén pedig – az ügyben beszerzett egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvélemény megállapításaira tekintettel – 2024 februárjában a vádhatóság egy 859 oldalas vádmódosításában pontosította az addigi vádakat.

Nemcsak a kár hatalmas a Quaestor-ügyben, rekordgyanús az iratanyag mérete is

Kis Quaestor-ügyi statisztikával állt elő a bíróság három nappal az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt. A vádirat mérete felér egy többkötetes nagyregénnyel, ha pedig egy évre vetítenénk a tárgyalási napok számát, január 1-től karácsony napjáig megállás nélkül zajlott volna a per.

Nyitóképünkön Tarsoly Csaba a Fővárosi Törvényszék folyosóján, az ítélet előtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!