Trump most büntetőügyei miatt is bosszút állhat az amerikai igazságszolgáltatáson
Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek négy büntetőeljárásban kellett védekeznie, miközben a kampánya zajlott. Most, hogy győzött, szövetségi ügyeit ejthetik, és két állami ügye folytatása is erősen kétségessé vált. Bemutatjuk, melyik az a négy ügy – a több mint négyezerből – amelyet az elítélt bűnöző elnök az egész amerikai igazságszolgáltatáson verhet le.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök még a republikánusokat is sokkolta azzal, hogy szerdán a 42 éves Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőt választotta főügyésznek, aki soha nem dolgozott az igazságügyi minisztériumban vagy ügyészként, és jogi tapasztalata is mindössze annyi, hogy néhány évig egy floridai ügyvédi irodában tevékenykedett. Gaetz talán leginkább arról ismert, hogy tavaly kulcsszerepet játszott a képviselőház akkori republikánus elnökének, Kevin McCarthynak az elmozdításában, ami aztán hosszan tartó zavarokat okozott a képviselőház működésében.
Gaetz emellett korábban azzal is a címlapokra került, hogy a minisztérium közel három évig nyomozott ellene egy 17 éves lányt érintő szexkereskedelem vádja miatt, amit végül tavaly ejtettek. A képviselőház etikai bizottsága azonban továbbra is vizsgálatot folytatott ellene a szexuális visszaélésekkel, tiltott kábítószer-használattal és a vizsgálat akadályozásával kapcsolatos vádak tisztázására. Ez a vizsgálat gyakorlatilag most szintén véget ért, mert Gaetz jelölése után azonnal lemondott a képviselőházi mandátumáról, a bizottság pedig csak a tagokat vizsgálja.
Ennek ellenére egyre nagyobb a nyomás a bizottságon, hogy mégis hozza nyilvánosságra az etikai vizsgálat eredményét, kiderült ugyanis, hogy a négy meghallgatott lány egyike azt vallotta a bizottság előtt, hogy egy drogos szexpartin lefeküdt Gaetzcel, amikor „középiskolás volt, és voltak tanúk”. Erősen kérdéses azonban, hogy a jelentés nyilvánosságra kerülése megakadályozhatná-e Gaetz főügyészi kinevezését.
Az aztán végképp kiverte a biztosítékot – még a szenátus republikánus tagjai között is –, hogy Trump csütörtökön a büntetőügyeiben őt segítő ügyvédeket választotta az ügyészség további legmagasabb pozícióiba.
Todd Blanche-t választotta helyettes főügyésznek, míg John Sauer és Emil Bove a további legmagasabb pozíciókat kapták. Blanche és Bove egyaránt központi szerepet játszott Trump jogi csapatában a Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénz ügyében, amelyben az év elején Trumpot bűnösnek találták, valamint a szigorúan titkos szövetségi dokumentumok eltüntetése miatt indított büntetőeljárásban, amelyet egy bíró idén nyáron elutasított. Blanche részt vett a 2021. január 6-i, a Capitolium elleni támadással kapcsolatos szövetségi perben is. A legnagyobb szolgálatot talán mégis Sauer tette Trumpnak, aki a legfelsőbb bíróságon megnyerte az elnöki mentelmi ügyét. Ezekre később visszatérünk.
A kampányban Trump megtorlást ígért az igazságügyi minisztériumnak az ellene indított büntetőügyekért, amelyeket mindvégig politikai indíttatásúnak állított be. Úgy tűnik, Gaetz főügyészi kinevezése azt a célt szolgálja, hogy Trump sarokba szoríthassa az igazságügyi minisztériumot. Gaetz azért is különösen motivált lehet ebben a munkában, mert – ahogy írtuk – a minisztérium magát Gaetzet is vizsgálta.
Egy közösségi médiás bejegyzésben Trump kifejtette, hogy Gaetzet faltörő kosként fogja használni az igazságügyi minisztérium gyökeres átalakításában. „Matt ki fogja gyomlálni a rendszerszintű korrupciót az igazságügyi minisztériumból, és visszavezeti a minisztériumot valódi küldetéséhez, a bűnözés elleni küzdelemhez, valamint demokráciánk és alkotmányunk védelméhez” – írta Trump.
Jön az igazság kalapácsa
– ünneplte Elon Musk is Gaetz kinevezését az X-en.
Bár maga Trump már hozzászokhatott a pereskedéshez, a hetvenes évektől kezdve 2016-os első beiktatásáig ugyanis egészen hihetetlen mennyiségű, több mint 4000 peres ügyben vett részt, ami azt jelenti, hogy átlagban nagyjából háromnaponta indult egy új ügye. Azonban Trump nemcsak perei számával rekorder az amerikai elnökök közt, hanem történelmet írt azzal is, hogy ő az első amerikai elnök, akit büntetőügyben ítéltek el. De nézzük, melyik az a négy ügy, amely eltér a több ezer másiktól, és amelyek miatt Trump bosszút forralhat az egész amerikai igazságszolgáltatással szemben:
A Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénz
Donald Trump lett idén májusban a történelem első olyan amerikai elnöke, akit bűncselekmény miatt ítéltek el, miután a manhattani kerületi ügyész, Alvin Bragg által New York állam nevében indított perben 34 rendbeli üzleti nyilvántartás meghamisításában bűnösnek találták.
Az ítélet szerint Trump dokumentumokat hamisított a Stormy Daniels pornósztárnak fizetett hallgatási pénz elfedése céljából, amivel illegálisan befolyásolta a Hillary Clinton elleni győzelmével végződött 2016-os választásokat.
Daniels ugyanis a választások előtt azzal akart a nyilvánosság elé állni, hogy a múltban lefeküdt Donald Trumppal.
Daniels később a bíróságon igen kellemetlen vallomással állt elő: azt állította, hogy 2006-ban feküdt le a volt elnökkel, amikor már házas volt jelenlegi feleségével, Melaniával, sőt Melania várandós volt Trump ötödik gyermekével, Barron Trumppal. (Trumpnak három házasságából eddig öt gyermeke született.) Daniels igyekezett kiaknázni a botrányban szerzett hírnevét egyebek között azzal is, hogy Trump egóját rombolva közölte, az együttlét „élete legrosszabb 90 másodperce volt”.
Danielsnek 130 ezer dollárt fizettek a választások előtt a hallgatásáért. Az úgynevezett hallgatási pénz nyújtása nem illegális, az ügy nem is közvetlenül erre, hanem arra irányult, hogy ezt a pénzt Trump korábbi ügyvédje, Michael Cohen jogi költségként könyvelte el Trump számláin, hogy elrejtse a kifizetéseket a választási kampány idején. Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész ezért a vádat úgy terjesztette elő, hogy Trump tettével illegális kampánytámogatást rejtett el, ami viszont már bűncselekmény.
Juan Merchan manhattani bíró a tervek szerint november 26-án hirdet ítéletet az ügyben, bár egyelőre nem világos, hogy a tárgyalásra sor kerül-e egyáltalán.
Trump valamennyi vádpont miatt elvileg akár egyenként négy év börtönbüntetést is kaphat, de mivel első alkalommal elkövetett bűncselekményről van szó, jogi szakértők már korábban sem tartották valószínűnek, hogy Trumpot börtönbe zárják, valószínűbbnek tartották a próbaidőt vagy a pénzbüntetést.
Trump újraválasztása további kérdéseket vet fel a lehetséges börtönbüntetéssel kapcsolatban. A bíróságnak küldött e-mailben Emil Bove, Trump ügyvédje az ügy teljes elutasítása mellett érvelt, hogy elkerüljék „Trump elnök kormányzási képességének alkotmányos akadályozását”. Az ilyen érvek az alkotmány úgynevezett szupremáciai klauzulájára támaszkodhatnak, amely megtiltja, hogy az államok beavatkozzanak a szövetségi kormány alkotmányos hatáskörének gyakorlásába.
Nem lehet, hogy az elnök, a világ leghatalmasabb embere állami börtönben üljön
– fogalmazott Jon Sale volt szövetségi ügyész, aki már a Watergate-vizsgálat idején is különleges ügyészként dolgozott. Merchan bíró már Trump újraválasztása előtt azt javasolta, hogy a leendő elnök kérvényezze az ítélet hatályon kívül helyezését, mivel az amerikai legfelsőbb bíróság júliusban úttörő jelentőségű döntést hozott arról, hogy a volt elnökök mentesülnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól egyes hivatali idejükben elkövetett hivatalos cselekmények miatt.
Így Trump azzal érvelhet, hogy a tárgyalása során olyan tanúvallomásokat és egyéb bizonyítékokat használtak fel, amelyeket az új szabályok szerint a bíróság nem vehetett volna figyelembe, még akkor sem, ha az ügy az elnöki hivatali idejét megelőző esetre vonatkozott. Merchan november 19-éig adott haladékot Trumpnak és az ügyészeknek, hogy előkészítsék az elutasítási kérelemmel kapcsolatos érveket.
Még ha az ítéletet helyben is hagyják, Trump akkor is betöltheti az elnöki tisztséget, tekintettel arra, hogy a büntetlen előélet nem előfeltétele a hivatal betöltésének.
Támadás a Capitolium ellen, azaz a szövetségi választási összeesküvési ügy
Az amerikai igazságügyi minisztérium 2023 augusztusában vádat emelt Trump ellen a Demokrata párti Joe Bidentől elszenvedett 2020-as választási vereségének visszafordítására irányuló összeesküvés, valamint a Capitoliumnál történt zavargások kirobbantása miatt.
A szövetségi ügyészek azt állították, hogy Trump nyomást gyakorolt állami tisztviselőkre az eredmények megfordítása érdekében, tudatosan hazugságokat terjesztett választási csalásról, és megpróbálta kihasználni a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást, hogy késleltesse Biden győzelmének hitelesítését, és hatalmon maradjon. Mint ismert, Trump 187 percig tétlenül figyelte, ahogy a hívei előtt elmondott, gyújtó hangvételű beszéde után az emberek megrohamozzák az amerikai törvényhozás székhelyét, pedig megállíthatta volna az eseményeket.
Emiatt négy bűncselekménnyel vádolják, köztük az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvéssel és az állampolgárok jogai elleni összeesküvéssel. Lázadás vagy lázadás elősegítése viszont nincs a vádak között.
Ha elítélték volna, Trump akár évtizedeket rács mögött tölthetett volna, erre azonban már szinte biztosan nem kerül sor.
A Jack Smith különleges ügyész által indított ügy már a kezdetektől döcögősen haladt, a Legfelsőbb Bíróság mentelmi jogról szóló döntése pedig végképp súlyos csapást mért rá. A bírák 6-3 arányban úgy döntöttek, hogy a volt elnökök mentelmi jogot élveznek a hivatali idejükben az alkotmányos hatáskörbe tartozó cselekményekkel összefüggésben.
A döntés után Smith új vádiratot terjesztett elő, amely megpróbálja megkerülni a Legfelsőbb Bíróság döntését. Azzal érvelnek, hogy Trump magánemberként és nem elnökként cselekedett, amikor megpróbálta befolyásolni a választásokat, azaz tettei nem minősülnek hivatalos cselekménynek. Trump tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Biden-kormányzat áll a vádemelés mögött.
Az eljárás azonban, úgy tűnik, okafogyottá vált. Miután Trump megnyerte a választást, Smith egy igazságügyi minisztériumi tisztviselő szerint már azt készíti elő, hogy ejtsék a vádat. November 8-án arra kérte az ügyet felügyelő bírót, hogy törölje az összes közelgő határidőt, amíg a kormány kiértékeli, hogyan tovább. Egy 2000-ben bevezetett minisztériumi irányelv ugyanis kimondja, hogy
egy hivatalban lévő elnök elleni vádemelés vagy büntetőeljárás alkotmányellenesen aláásná a végrehajtó hatalom képességét, hogy ellássa az alkotmányban meghatározott feladatait.
Mindenesetre Trump, amint hatalomra kerül, utasíthatja igazságügyi minisztériumát, hogy nyújtson be bírósági indítványokat a vádemelés elutasítására. Vagy egyszerűen kirúghatná Smith-t, amit – mint mondta – „hivatalba lépése után két másodpercen belül” meg is tenne.
A szigorúan titkos hivatali dokumentumok ügye
Jack Smith különleges ügyész 2023 júniusában vádat emelt Trump ellen több tucat vádpontban azért is, mert hivatalából való távozása után 26 doboznyi titkos dokumentumot vitetett a Fehér Házból a Mar-a-Lagó-i rezidenciájára, azokat tehát nem megfelelően kezelte. Az ügyészség azzal is vádolta Trumpot, hogy akadályozta az FBI-t a nemzetbiztonsági dokumentumok visszaszerzésében, és hátráltatta az azok kezelésével kapcsolatos büntetőeljárást.
Az ügyet egy floridai bíró július 15-én elutasította, ami jelentős jogi győzelmet jelentett Trump számára, alig néhány nappal az ellene Pennsylvaniában elkövetett merényletkísérletet után. Aileen Cannon bírónő – akit egyébként elnöksége idején Trump nevezett ki – arra hivatkozva döntött az elutasításról, hogy a kongresszus nem adott egyértelmű felhatalmazást a főügyésznek arra, hogy kijelölje vagy finanszírozza a különleges ügyészt, Jack Smith-t, aki így alkotmányellenesen járt el. Az igazságügyi minisztérium viszont fellebbezett a döntés ellen – mondván, az eltér az ügyészek munkáját támogató több korábbi bírósági ítélettől –, de addigra Cannon bírónő már törölte a május 20-i tárgyalási időpontot anélkül, hogy új időpontot jelölt volna ki.
Nem valószínű azonban, hogy a fellebbviteli bíróságnak lesz lehetősége eljárni. A szövetségi választási összeesküvési ügyhöz hasonlóan Smith itt is azt értékeli, hogyan lehet ezt az ügyet is lezárni, megfelelve annak a fent említett 2000-es minisztériumi irányelvnek, amely szerint hivatalban lévő elnök ellen nem lehet vádat emelni.
Az ügyek lezárásának mechanizmusa a következő napokban válik világossá, ahogy közelednek a bírósági határidők. A különleges ügyésznek november 15-én kell a fellebbviteli bíróságon benyújtania a titkosított dokumentumok ügyével kapcsolatos iratokat.
A georgiai választási eredmények meghamisításának vádja
Fani Willis, a georgiai Fulton megye kerületi ügyésze 2023 augusztusában saját eljárást indított Trump ellen, azzal vádolva őt, hogy 18 támogatójával összeesküvést szőtt, hogy 2020-as választási vereségét visszafordítsa az államban.
A Fani Willis georgiai ügyésznő által vezetett nyomozást részben egy kiszivárgott telefonhívás indította el, amelyben a volt elnök arra kérte az állam legfőbb választási tisztviselőjét, hogy „találjon 11 780 szavazatot”. Trumpot 13 vádpontban, például zsarolás miatt vizsgálták, a vádpontok száma később 10-re csökkent.
Az amerikai elnöknek nincs közvetlen befolyása az állami ügyészekre, de Trump ügyvédei arra készülnek, hogy kérvényezzék az ellene indított georgiai eljárás elutasítását – a többi ügyhöz hasonlóan – egész egyszerűen arra hivatkozva, hogy az nem haladhat tovább, mert Trump visszatér a Fehér Házba.
A stratégia azon múlik, hogy sikerül-e meggyőzni a bíróságot arról, hogy az igazságügyi minisztériumnak a hivatalban lévő elnök elleni szövetségi büntetőeljárást tiltó irányelvei egy olyan megválasztott elnökre is vonatkoznak, aki állami vádakkal néz szembe.
Trump jogi csapata ezt még december 5-e előtt megpróbálja elérni, amikor az állami fellebbviteli bíróság meghallgatja az érveket arról, hogy Fani Willist ki kell-e zárni az ügyből, mivel romantikus kapcsolatban állt Nathan Wade különleges ügyésszel.
Amennyiben mégis továbbmenne az eljárás, és bebizonyosodna a zsarolás vádja, továbbá sikerülne bizonyítani, hogy Trump és vádlott-társai célja a választási eredmény megváltoztatására irányuló korrupció volt, úgy Trump akár 20 év börtönbüntetést is kaphatna. Ennek végrehajtása viszont a fentiek fényében mára alkotmányellenesnek bizonyulhat, hiszen aláásná a végrehajtó hatalom képességét, hogy ellássa az alkotmányban meghatározott feladatait.
Nyitóképen Donald Trump, Emil Bove és Todd Blanche ügyvédekkel együtt részt vesz a New York-i Manhattani Büntetőbíróság tárgyalásán 2024. május 21-én. Fotó: AFP/Mark Peterson
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
![Földre parancsolták az American Airlines összes járatát az Egyesült Államokban [frissítve]](https://img.hvg.hu/Img/8f6f7500-b6d4-482f-b7dd-d787ffa1d331/2d53f9e8-4066-4d66-9a4d-26105443f79c.jpg "Földre parancsolták az American Airlines összes járatát az Egyesült Államokban [frissítve]")
