„Én még ahhoz a nyugatos magyar hagyományhoz tartoztam hosszú időn keresztül, amely hitt abban, hogy ha valami baj történik a nyugat-európai gazdaságban, mondjuk egy pénzügyi válság (…), akkor megvan az a képessége a nyugati politikai és gazdasági rendszernek, hogy egy önkorrekcióval ezeket a hibákat kijavítsa” – mondta Orbán Viktor az MNB Budapest Eurasia Forum nevű rendezvényén. Ez a meggyőződése roppant meg 2008-2009-ben, amikor beütött a pénzügyi válság, és ekkor jött rá, hogy a nyugati rendszer képtelen az önkorrekciós mechanizmusát működtetni – magyarázta.

Az akkori válság ugyanis szerinte logikus következménye volt annak a változásnak, amely az addigi globális politikát átalakítja, és aminek következményeképp a modernitás már nem csak nyugati lehetőség. „Ekkor jöttem rá, hogy itt nagy baj van, és ekkor döntöttünk úgy, hogy ideje nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekintenünk” – mondta.

„A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék”, és „egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos” – folytatta a miniszterelnök. – „Ha valaki megnézi, Magyarország miért lett egy vesztes ország az elmúlt 150 évben”, akkor sok balszerencsés pillanat mellett az ütemérzék összezavarodását is láthatja. Erre példaként azt hozta fel, hogy a második világháborúból való kiugrásra rosszul választották meg a magyar vezetők a pillanatot, ami 60-70 évre versenyhátrányba hozta az országot.

Ezek után a jelenről és a keleti nyitásról is beszélt. Mint mondta, Európa és Ázsia egy természetes földrajzi egység, de a hidegháború után a nyugati elit azt akarta, hogy a világot nyugatosítsák. Ez a gondolkodásmód viszont mostanra érvénytelenné és sikertelenné vált.

De akkor miért pont Eurázsia felé kell fordulni a gondolkodásban? Orbán itt arról beszélt, hogy

• itt 9000 kilométer hosszan van egy egybefüggő terület, nagyjából ugyanolyan éghajlattal, amely sokkal kiszámíthatóbb, mint a tengeri népeké;
• itt stabil népcsoportok és államalakulatok vannak, ugyanazokról az államokról és népekről lehet olvasni ezer évvel ezelőttről a könyvekben, amelyek most is megvannak;
• több civilizáció is itt van egy térségben, amely komoly versenyelőny;
• itt él az emberiség népességének 70 százaléka.

Csakhogy a nyugat-európai politikusok nagy része nem tudja elhelyezni magát az eurázsiai kontextusban – tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy a nyugati politikusok nehezen mondanak le a nyugati felsőbbrendűség tudatáról.

„Egyszer csak azt látni, hogy többé nem mi vagyunk a legszebbek, nem mi vagyunk a legokosabbak, nem mi vagyunk a legfejlettebbek, és nem mi vagyunk a leggazdagabbak, ezt látni és beismerni nem egyszerű feladat, elegendő, ha a magam korabeli, hatvanas éveik elején járó öregedő férfiak hasonló problémáira gondolunk.”

Az európai elit versenytársnak tekinti Ázsiát, de mi, magyarok nem neveztünk be ebbe a versenybe – mondta. Magyarország nem várhat, saját stratégiát kell kialakítanunk.

A rendezvényen a miniszterelnök előtt Matolcsy György beszélt, egyebek mellett a szingularitásról, a magyar vezetésű új EU-ról és arról, hogy az Amerika-központú világkép 2075-ig tarthat. Erről itt írtunk bővebben.