Az Európai Unió idén áprilisban elfogadott és 2025 májusáig a hazai jogrendbe is bevezetendő irányelve az Oroszország (és Fehéroroszország) ellen bevezetett szankciók kapcsán olyan büntetőjogi és nem büntetőjogi lépések bevezetésére kötelezi a tagállamokat, melyek között a szankciót megsértő céget terhelő 40 millió eurót elérő pénzbírság, az adott cégnek állami támogatásokból és közbeszerzésekből való kizárása, illetve akár a jogsértő cég felszámolása is szerepel – hívta fel a figyelmet a BDO Legal.

Eközben a jelenlegi szankciós szabálytömeg alapján mind nehezebb annak egyértelmű megítélése, hogy milyen feltételek mellett lehetséges üzleti kapcsolatot létesíteni vagy fenntartani az érintett országban működő partnerekkel.

Egyre több a szankciós jogszabály

Bár az EU Oroszországgal szembeni szankciói valójában már a Krím félsziget 2014-es orosz megszállása óta fennállnak, mégis, a közvélemény előtt ismert, úgynevezett szankciós csomagokat az Ukrajna elleni, 2022. február 22-én kezdődő orosz inváziótól szokás számolni. 2024. június végére, tehát kevesebb mint két és fél év alatt, immár 14 szankciós csomag született, melyekben sokszor nem egyetlen jogi rendelkezés vagy jogi aktus szerepel, hanem egy vagy több szabálytömeg. Emellett Oroszország egyik fontos szövetségesét, Fehéroroszországot illetően is újabb és újabb szankciókat fogadott el ez idáig az EU, melyek a háború kitörése óta tartalmilag követik az Oroszország elleni szankciók logikáját.

Az uniós szabályozás egyik alappillérét jelentő 833/2014/EU-rendelet annak 2014-es elfogadása óta 14 oldalról jelenleg 496 oldalra bővült – ez pedig csak egyetlen jogszabály az uniós szankciós területen, melynek ismerete szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy egy magyar vállalkozás átlássa, mit is jelentenek számára jelenleg az uniós szankciók.

Gabonasilók egy meg nem nevezett közép-ukrajnai helyszínen

MTI / AP / Hanna Arhirova

Könnyen pórul járhat a megtévedt vállalkozás

A szabályok pontos ismerete azért is elengedhetetlen, mert az EU idén áprilisban elfogadott egy irányelvet (2024/1226), mely a fent említett uniós szankciók megsértése esetén kiszabható büntetéseket írja elő – e szabályokat 2025. májusig Magyarországon is hatályba kell léptetni.

A szankciók megsértése a jövőben eredményezheti például a jogsértő cég felszámolását, az üzleti tevékenység gyakorlásától való eltiltását és az állami kedvezményekből, támogatásokból és közbeszerzésekből való eltiltást is. A jogsértő céggel szemben az irányelv azt is előírja a tagállamok számára, hogy pénzbírságot is alkalmazzanak, melynek összege elérheti a 40 millió eurós értéket, illetve a bűncselekmény elkövetését megelőző üzleti évben vagy a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot megelőző üzleti évben elért teljes globális árbevétel 5 százalékát.