A magyar gazdaság teljesítménye idén 0,5 százalékkal, jövőre 2 százalékkal nőhet az Erste előrejelzése szerint. A bank elemzői által ismertetett előrejelzés szerint mindez 2026-ban fordulhat át egy dinamikusabbnak mondható, éves alapon 3,6 százalékos bővülési rátára. Nyeste Orsolyát, Nagy Jánost és Cselovszki Róbertet, a bank vezető szakembereit faggattuk egy háttérbeszélgetés keretében.

Nyeste szerint nem hiszik el a gazdasági szereplők, hogy normális mederbe került a gazdasági folyamatok alakulása, legyen szó akár vállalati, akár lakossági oldalról

kivárásra játszik mindenki.

Kérdésünkre Nyeste ezzel kapcsolatban kiemelte: a fogyasztói kereslet nem ugrott meg úgy, mint a reálbér emelkedése. Ez a kormányzat számára is komoly szívfájdalom, lévén a magasabb fizetésből nagyobb költést, így nagyobb állami bevételeket szeretnének látni.

Az Erste felmérése is kiemeli, hogy a fogyasztói és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében pesszimisták. Emiatt kevesebb a beruházás és csökken az építőipar teljesítménye. A következő években ugyan jelentős, elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó beruházásoknál indulhat el a termelés, a járműgyártás jelenlegi helyzete miatt egyelőre bizonytalan, mennyire tudják majd kihasználni a cégek a tervezett kapacitásokat.

Rákérdeztünk, hogy az Erste elemzői szerint az autóipar helyzetének alakulása – például az, hogy a tisztán elektromos autózás most nem annyira népszerű, mint azt korábban remélték – azt jelenti-e, hogy az ország rossz helyre tette a zsetont a jövőjét nézve. Meglátásuk szerint ez távolról sincs így, de bőséggel akadnak kockázatok. Ugyanakkor a kifizetődés terén még többéves távlatokban kell gondolkodni.

A szegmens jelenleg 150 ezer embernek ad munkát, és több olyan, leginkább ázsiai beruházással számolunk, amitől a kormányzat jövőre egy masszív gazdasági felpattanást vár.

Lehet még kamatcsökkentés? A válasz Nyeste szerint: nem. Az elemző ugyanakkor úgy látja, különösebben nem is problematikus, hogy a korábbi elszállt kamatszintekhez mérten a mostani 6,5 százalékos alapkamat belesimul a regionális átlagba.

A jegybank saját kommunikációja is azt igyekszik rögzíteni, hogy a mostani szinteket kell tartani, és ezzel tudja teljesíteni törvényileg előírt mandátumát – vagyis az infláció leszorítását – a jegybank. Az Erste elemzésében az áll, hogy az infláció kedvezőbben alakult idén, mint amire az év elején számítani lehetett: „A gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye és a mérsékelt kereslet miatt az árak alakulása szempontjából meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak árat emelni.”

Az éves átlagos infláció így 3,6 százalék körül alakulhat 2024-ben. Ezzel teljesül a jegybank inflációra irányuló mandátuma, ami 3 százalék plusz-mínusz egy százalékos tűréssáv, egyúttal elmarad a bank korábbi prognózisától.

Hova tovább?

A növekedésben egy lefelé irányuló ciklusnak a mélypontjára jutottunk – innét már csak felfelé lehet menni – mondta Nyeste.

Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyam és az élelmiszerárak felfelé húzhatják az inflációt. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani. 

Ebben kérdésünkre nem várnak az Erste elemzői váltást annak okán, hogy lecserélődik a jegybank döntéshozó testülete. Márciusban új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak, aki minden jel szerint Varga Mihály mostani pénzügyminiszter lesz, és a monetáris tanács több tagja is cserélődik.