Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
December 23-án sem volt jó napja a forint árfolyamának. A magyar deviza az euróval szemben 414 körül nyitott, onnan némi hullámvasutazással 415,3-ig gyengült, majd valamelyest erősödött. A dollárral szemben 396,4-ről gyengült 399,4-ig.
A megelőző napoktól eltérően a forint most nem teljesít alul a többi régiós devizához képest, sőt valamelyest erősödni tudott a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest.
A forint december 18-án gyengült jelentősen, az euróval szemben a 410 alatti, a dollárral szemben a 390 körüli szintről. Másnap aztán már többéves mélypontokat ért el 416 illetve 400 fölött.
Orbán Viktor miniszterelnök az épp tulajdonosváltás előtt álló Mandinernek azt mondta, nyerészkedő héják, spekulánsok rángatják a forintot.
A forint gyengülésére vagy erősödésére játszó befektető természetesen létező dolog, azonban az alapprobléma, hogy a feltörekvő ország (mint Magyarország) eszközei kevéssé népszerűek, különösen, mióta az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a korábban vártnál kevesebb kamatcsökkentést jelzett előre. A magyar gazdaság és a költségvetés régiós összehasonlításban sebezhetőnek számítanak, a kockázatkerülés (és az esetleges spekuláció) a forint árfolyamát így jellemzően mindig jobban megüti.
