Az elmúlt egy-két évben meglehetősen ritka volt, hogy két egymást követő hónapban is határozottan bővüljön a kiskereskedelem teljesítménye, így ez a fejlemény mindenképpen kedvezőnek tekinthető – írja a KSH által kiadott kiskereskedelmi forgalmi adatokat kommentálva az ING vezető elemzője, Virovácz Péter.

Szerinte az elemzői konszenzusnál lényegesen magasabb, 4,1 százalékos éves bázisú bővülést mutatott a szektor (naptárhatástól megtisztítva) novemberben az előző évhez képest míg havi alapon 0,6 százalékos volt a növekedés.

Ezzel a növekménnyel, valamint a negyedik negyedévben mutatott teljesítmény „végre érdemben elmozdította a kiskereskedelem összteljesítményét a 2021-es havi átlagtól”, hiszen 2024 novemberében 0,7 százalékkal volt magasabb az értékesítés volumene. Ez „persze messze van a kiugróan jó adattól, de hasonlót legutóbb 2022 vége felé láttunk” – teszi hozzá.

Veres Viktor

A részleteket nézve úgy véli, hogy most inkább egy általános javulás volt a szektorban, hiszen minden részterületen nagyjából hasonló bővülés mutatkozott. Egyedül a csomagküldés és az internetes kereskedelem produkál meglepően gyenge számokat: az októberi közel 4 százalékos csökkenés után novemberben újabb 2 százalékkal esett vissza a forgalom volumene havi összevetésben. „Ez vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a legutóbbi Black Friday nem hozott akkora online kedvezményeket, így vélhetően ez némileg visszavetette az online vásárlási kedvet is” – írja Virovácz.

Az üzemanyag-forgalom terén megjegyzi, hogy „az emelkedő árak ellenére is növekedés volt megfigyelhető, így nagy részben innen jön a meglepetés a konszenzushoz képest”.

Az október-novemberi jó teljesítmény az elemző szerint bizakodásra ad okot, és alapja lehet az erős évkezdetnek. „A várhatóan továbbra is magas reálbér-növekedés és az idei év első felében érkező óriási kifizetések a lakossági állampapírok esetében újabb lökést adhatnak a fogyasztásnak” – teszi hozzá.

Hogy ez a stimulus mennyire lesz erőteljes, elsősorban a következő hónapok gazdasági környezetének alakulásán múlik, ezen belül is elsősorban az üzleti és fogyasztói bizalom és a (deviza-)piaci stabilitás függvényében. „Ez döntheti azt el ugyanis, hogy a háztartások a beérkező többletjövedelem mekkora hányadát fordítják majd fogyasztásra, és mekkora rész marad megtakarításban” – magyarázza az ING elemzője.

Erste: lassú kilábalás látható

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a 4,1 százalékos forgalmi növekedés megfelel a bank várakozásainak, így a kilábalás folytatódhat. Bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is a pandémia előtti, pozitív szinteken maradhat – vélekedik.

A folyamatot ezzel együtt lassítja a szolgáltatások iránti kereslet emelkedése, a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése – teszi hozzá Nagy.