A januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatásátárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott – nyugtatja a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), miután a KSH a vártnál sokkal magasabb inflációról számolt be januárra.

A jelek szerint a szaktárca az infláció lassulására számít. Ez egyébként egybevág a jegybank várakozásával, a lokális inflációs csúcs most január-februárban lehet, utána várhatóan újra mérséklődik az infláció – már csak azért, mert tavaly tavasszal a visszatekintő inflációkövető emelések miatt a szolgáltatások jelentősen drágultak, idén nem fognak annyira.

Ugyanakkor a vártnál rosszabb decemberi és a vártnál sokkal rosszabb januári adatok tükrében az inflációs pálya egyértelműen feljebb tolódott, vagyis tovább maradhat a jegybanki toleranciasáv (2-4 százalék) fölött, és később mérséklődhet a jegybanki célra (3 százalék).

Bár a szaktárca az infláció mérséklődésére számít, ahogy az várható volt, a Nagy Márton vezette minisztérium (látszat)intézkedésekkel veszi fel a küzdelmet az árak emelkedése ellen.

• Az első lépés a toporzékolás: „Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatok alapján kiemelte: »elfogadhatatlan a magas élelmiszer-infláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében«.”
• A második lépés a Nagy Márton által előszeretettel alkalmazott berendelés: „januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott”.
• A harmadik lépés a fogyasztóvédelem bevetése: „A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kiemelten vizsgálja az egyes tejtermékek (ESL- és UHT-tejek), valamint a különböző méretű tojások árképzését. Az árfigyelő rendszerben rögzített fogyasztói árak és a kiskereskedelmi láncok beszerzési árai alapján az NKFH ellenőrzi, hogy a piaci folyamatok megfelelnek-e a verseny tisztaságának és a fogyasztók érdekeinek.”

Az utolsó pont egy jogállami piacgazdaságban nehezen értelmezhető, illetve eléggé aggályos lépés. Alapvetően a nagy- és kiskereskedelmi árakat a piaci folyamatok befolyásolják, a vállalkozások egyik alapjoga a szabad ármeghatározás – normális esetben nem játszhat szerepet, hogy a kormány és az alá tartozó szerv szerint mi a „fogyasztók érdeke” (mindaddig, amíg jogszabályok nem sérülnek). Különösen, hogy a fogyasztók szavazataira hajtó kormány nyilván abban fedezi fel a fogyasztók érdekét, hogy minden olcsóbb legyen. Vagy még olcsóbb. Esetleg ingyen.

A vizsgálat ráadásul – újabb – beavatkozást vetít előre a piaci folyamatokba, ha azok „nem felelnek meg a fogyasztók érdekeinek”. Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter is utaltak mostanában – újabb – árstopok bevezetésére. Miközben az előző árstopok sem voltak éppen sikersztorik, az üzemanyag-kiskereskedelem az összeomlás szélére került, az élelmiszer-kiskereskedelemben is zavarok keletkeztek, ellenben az árstopok szinte biztosan fűtötték az inflációt más termékeken keresztül.