2022-ben 2,3 százalék volt Magyarországon az áfarés mértéke, vagyis az általános forgalmi adóból elvárható összkötelezettségnek mindössze 2,3 százaléka nem folyt be az államkasszába – derül ki az EU friss áfarés-jelentéséből. Ez nagyon jó, sőt kiváló eredmény, az uniós átlag 7 százalék volt, a magyar adat a negyedik legjobb a tagállamok sorában. 2013-ban még az áfa 20 százaléka volt az áfarés.

Beértek az áfareformok

Az áfarés keletkezésének több oka van. Az egyik természetesen az áfacsalás, vagyis amikor a gazdasági szereplők szándékosan nem fizetik be az adót, pedig olyan tranzakciókat hajtanak végre, amelyek adókötelesek volnának. Emellett áfahiány kialakulásához vezetnek szándékolatlan hibák az adózók részéről, illetve amikor vállalkozások megszűnése miatt nem lehet az adót beszedni.

Nincs kifejezett ok, új intézkedés vagy adóváltozás, ami indokolná az áfarés további mérséklődését 2022-ben – mondja Fischer Ádám a Niveus együttműködő jogi partnere. Vélhetően egyszerűen arról van szó, hogy tovább tisztult a piac, ez valamelyest öngerjesztő folyamat, minél többen adnak számlát, annál inkább jellemző a számlaadás.

A 2022-es érték annak fényében különösen meglepő, hogy az előző jelentésben arra az évre az EU 5,8 százalékot várt

– emlékeztet a szakértő. Ehhez képest a 2,3 százalékos áfarés nagyon szép eredmény, különösen, hogy abban az évben szűnt meg a régi kata – benne volt a pakliban, hogy sok kisvállalkozó kerül aki kikerül a kedvező adózás alól, kevésbé ad számlát, ami az áfarés növekedését okozhatta volna. A kisvállalkozók jó része ugyanakkor nem katásként is alanyi áfamentes, tehát nem növeli az áfarést az, ha nem adnak számlát, mivel eleve nem számítanak fel forgalmi adót. És ami az áfabevételeket illeti, a „nagy fogás” amúgy sem a kisvállalkozókon van – mondja Fischer Ádám. Kizárható, hogy a meglepően alacsony érték mögött módszertani hiba lenne, az áfarés számítása évtizedes múltra tekint vissza.

Lehet, hogy van a magyar feketegazdaságnak olyan része, ami nem jelenik meg az adatban, de biztos, hogy az nem jelentős.

Magyarország: áfaország

Az adópolitikai áfarés 15,9 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az állam áfabevételei ennyivel lehettek volna magasabbak, ha minden áfaköteles termék és szolgáltatás a normál 27 százalékos kulccsal adózik, nincsenek a rendszerben kedvezményes kulcsok és áfaelengedések. Ez Közép-Európában közepesnek tekinthető érték, Romániában magasabb, Szlovákiában valamivel, Csehországban jóval alacsonyabb volt.

Fazekas István

Ha már a kedvezményes kulcsoknál tartunk: a normál, 27 százalékos kulcs Európa-bajnok, a kedvezményes ráták miatt azonban az effektív áfakulcs annál kisebbre, 21,6 százalékra jön ki. Ez a megelőző években nagyjából változatlan volt, pár tizedszázalékpontos ingadozásokkal.

És bár sokkal jobban fest, mint a 27 százalék, de uniós összehasonlításban még mindig nagyon magas, csak Dánia 23,9 százalékos effektív áfakulcsa előzte meg. Az uniós átlag 16,6 százalék.

A magas (effektív) áfakulcs és az alacsony áfarés együtt azt eredményezik, hogy a magyar adórendszer legfontosabb adóbevételi forrása az áfa.

Csak áfából több bevétel érkezik az államkasszába, mint a vállalkozások és a lakosság befizetéseiből összesen.

A helyzet nem véletlenül állt elő, a Fidesz-kormányok szándékoltan alakították így az adórendszert, arra hivatkozva, hogy nem a vállalkozásokat és a „munkát” kell adóztatni. Persze a fogyasztás adóztatásával a kormány a lakosságot (amely a munkát végzi) adóztatja. Cserébe a súlypont eltolása a fogyasztási adók felé kritizálható, mivel a szegényebb háztartások így arányaiban nagyobb terhet kénytelenek viselni, mintha az állam a vagyonokat, a magas jövedelmeket vagy a vállalati profitokat adóztatná erősebben.

Így neveld az áfarendszered!

A rendkívül alacsony áfarés különösen nagy eredménynek tekinthető, figyelembe véve, hogy az áfahiány mértéke 2013-ban még 20 százalék fölött volt. Az áfarés lefaragásában Magyarország az unió egyik bezzegországa, olyannyira, hogy a legújabb jelentés külön fejezetben foglalkozik vele „sikersztoriként” Lettországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, amelyek hasonló mértékű csökkenést voltak képesek elérni. Az áfarés egyébként Magyarországon volt a legkisebb e négy ország között 2022-ben – igaz, már 2013-ban is ez volt a helyzet, Lengyelország például 26 százalékról faragta le a maga áfarését 10 százalék alá.

A négy ország sikersztorijait elemezve (vállalkozásokkal és állami tisztviselőkkel folytatott interjúkkal együtt) a jelentés általánosságban négy fő területet azonosított, amelyek befolyásolhatják az áfa-megfelelést és az új adóügyi intézkedések hatékonyságát.

• Először is, az adózók által tapasztalt megfelelési költség kulcsfontosságú tényező, amely nemcsak pénzbeli költségeket, hanem idő- és emberi erőforrást is magában foglal. Egyszerűen fogalmazva: ha az adózóknak könnyű bevallani és megfizetni az áfát, akkor nagy valószínűséggel bevallják és megfizetik az áfát.
• A második fontos tényező az adózók adózási morálja, vagyis azok a motivációk, amelyek az adók befizetésére ösztönzik őket. Fontos, hogy az adózási morál szoros kapcsolatban áll a megfelelési költséggel. Ha az adót könnyű bevallani és megfizetni, akkor az adózók szívesebben teszik ezt meg, mint ha az egész nagy tehertétel lenne számukra.
• Továbbá az adóhatóságok képessége a vállalkozások figyelemmel kísérésére és a megfelelés hatékony érvényesítésére szintén kulcsfontosságú tényező. Itt már némi kényszer érvényesül, hiszen az adózók azért (is) fizetik be az adót, mert tudják, hogy a hatóság akár a véletlen, akár a szándékos adóelkerülést nagy valószínűséggel észre fogja venni, és szankcionálni fogja.
• Végül, amolyan plusz egy pontként a jelentés hangsúlyozza, hogy különösen a digitális eszközök segíthetnek a vállalkozásoknak csökkenteni a véletlen hibákat.

Ami speciálisan Magyarországot illeti, a jelentés kiemeli, hogy 2014-ben az ország bevezette az online pénztárgépeket számos ágazatban. 2024 júliusától egy új rendszer, az „e-pénztárgép” (ePG) váltja fel az online pénztárgépeket. Az ePG rendszer valós időben továbbítja a tranzakciós és áfaadatokat, és e-nyugtát generál. 2015-ben Magyarország bevezette az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER) az áfacsalások elleni küzdelem érdekében. 2018-ban valós idejű áfa-jelentési kötelezettséget vezettek be, amelyet fokozatosan kiterjesztettek, és 2024 januárjában megerősítették az új eÁfa platformot, amely az OECD adózási célú egységes auditszabványán (a SAF-T-n) túlmutat, és többek között az ePG rendszerhez is kapcsolódik.

Online pénztárgép

Túry Gergely

A NAV tökélyre fejlesztette az áfabeszedést

Különösen az online számlázás kiterjesztése óta a NAV nagyon sok adattal rendelkezik, aminek köszönhetően hamarabb képes elkapni a hibázó vagy csalni próbáló vállalkozásokat. Fischer Ádám szerint

a NAV mostanában különösen keményen ellenőriz, de ennek aligha az áfabevételek tavalyi jelentős elmaradása az oka.

Az adóhatóság a birtokában lévő adatokat felhasználva gyorsan és hatékonyan választja ki, mely vállalkozásokat kell ellenőrizni – az ellenőrzések erősen célzottak, számuk jóval alacsonyabb, mint pár évvel korábban.

A NAV hamar észreveszi a problémákat, ha hibát vélelmez, akkor együttműködő az adózóval, csak jelzi a problémát, amit az érintett egy önellenőrzéssel orvosolhat. Ha azonban a NAV csalást vélelmez, akkor nagyon keményen lép fel. Ezzel a magatartással mindenki jól jár, a NAV képes a komoly csalásokra összpontosítani az erőforrásait, míg a hibázó vállalkozásoknak nem kell akár többéves eljárásokkal szembenézniük.

2022 áfakockázatos év volt

2022 egyébként nem csak a rendkívül alacsony áfarés miatt volt príma áfaév Magyarországon. A költségvetés áfabevételei messze túlteljesültek, egész pontosan a költségvetési törvényben tervezett 5,5 ezer milliárd forint 125 százaléka folyt be év végéig.

Ehhez persze hozzátartozik, hogy a költségvetést a Pénzügyminisztériumban 2021 tavaszán tervezték. Az akkori előrejelzésekhez képest nagyobb lett a gazdasági növekedés a pandémia utáni visszapattanás miatt. És a vártnál sokkal nagyobb lett az infláció (éves átlagban 14,5 százalék), a magasabb árak pedig több áfabevételt jelentettek az államnak.

A gazdasági helyzet alakulása több szempontból éppenséggel negatívan kellett volna, hogy hasson az áfarés alakulására

– olvasható az uniós jelentésben. A pandémia utáni visszapattanásban különösen a szolgáltatások fogyasztása pattant fel, márpedig a szolgáltatószektor esetében magasabb az adóelkerülési kockázat. Ugyanez igaz a turisztikai ágazatra, amely szintén nagy növekedést produkált a pandémia után. A vállalati csődeljárások, felszámolások száma megugrott, ami megint csak kockázatot jelent az áfabefizetések teljesülése szempontjából.

Egy szó, mint száz, az áfarés váratlan, és inkább kedvezőtlen körülmények között mérséklődött tovább 2021-hez képest.

Balatonfüredi étterem

Reviczky Zsolt

2023 pocsék áfaév volt, de aligha az áfarés növekedése miatt

Előbbre tekintve 2023 és 2024 sem volt éppenséggel szokványos év áfaszempontból (sem). 2022-vel ellentétben az áfabevételek nemhogy nem teljesültek túl, de messze elmaradtak a tervezettől, különösen 2023-ban.

Az infláció abban az évben még magasabb volt, 17,6 százalék, a gazdaság ugyanakkor zsugorodott, a reálkeresetek csökkentek, a lakosság fogyasztása csökkent – ami kevesebb áfabevételt jelentett az államkasszának.

Valószínűtlen, hogy az áfabevételek elmaradása mögött az áfarés jelentős emelkedése állna, bár lehetséges, hogy a 2022-höz képest sokkal rosszabb gazdasági körülmények között az áfarés valamelyest nőtt.

Az áfarés további szűkülése inkább valószínűtlen – véli Fischer Ádám – a 2,3 százalékos érték valóban nagyon jó, innen már „nem nagyon van varázslat”. Az érték pár százalékot mozoghat évről évre, ez természetes, például egy nagy vállalati csőd jelentékeny áfahiányt okozhat.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István