Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„Magyar Péter ismét alaptalan és álságos hazugságot terjeszt, amiből egy szó sem igaz” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Nagy Márton vezette tárca azután adott ki közleményt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szombaton azt állította: a miniszterelnök arra utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy bocsásson ki 20 ezer letelepedési kötvényt, ami által 2000 milliárd forintnyi hitelhez jutna az ország.
„Orbánék a gyerekeink és az unokáink jövőjét is el akarják adósítani. Mivel a kormány ipari méretű korrupciója miatt nem érkeznek az uniós pénzek, most azt az utasítást adta Orbán Nagy Márton miniszternek, hogy 20 ezer darab 250 ezer eurós letelepedési kötvényt bocsássanak ki és ezzel vegyenek fel 2000 milliárd forint hitelt” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán.
Az NGM erre reagálva azt közölte: „Nem ez az első eset, hogy össze-vissza beszél. Magyar Péter a megalapozatlan álhírekkel szándékosan rontja Magyarország nemzetközi megítélését”.
Korábban a minisztérium mellett a Tisza Pártot is megkerestük, utóbbitól pontosítást kértünk, miután a mostani letelepedési kötvény-rendszer nem növeli az államadósságot, mert a programban az állam nem fizet kamatot. (Ennek megfelelően a Magyar Péter által elmondottak egy új rendszert jelentettek volna.) A Tisza Párt sajtóosztálya erre vonatkozó pontosító kérdésünkre szó szerint azt közölte:
10 évnyi lejáratú kötvényekről van szó. Után vissza kell fizetni. Tiborcz és Rogán körei marakodnak rajta. 20%-át a bejövő pénznek államkötvénybe kell forgatni a többi szabad felhasználású. És lesz egy 60 ezer eurós eljárási díj.
Az NGM álláspontja szerint értelemszerűen ez sem igaz.
A letelepedési kötvények előző rendszerében egyébként még volt kamat: a Rogán Antal ötletére 2013–2017 között futott bizniszben a közvetítők busás hasznot húztak: a feleslegesen közbeiktatott cégek összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak. Eközben az állam mintegy 30 milliárd forintot bukott, mivel a kötvények után a piacinál magasabb kamatot fizetett.
