Gazdasági kockázatot vállal a magyar kormány a választások előtti költekezési ígéretekkel, ezek ugyanis megnehezítik a költségvetési hiány csökkentését, valamint a forint stabilizálását – írta pár napja az S&P hitelminősítő, amikor stabilról negatívra rontotta a magyar adósságbesorolás kilátásait. A hitelminősítő különösen egy új adókedvezményt tartott kockázatosnak: a két-, vagy háromgyermekes anyák számára bevezetett adókedvezményt.

Ennek hatására – írja a Portfolio – a kétgyermekes anyák jövedelme havi 40-200 ezer forinttal, míg a háromgyermekeseké havi 100-300 ezer forinttal növekedhet. A másik oldalról ez jószerivel gyerektelenségi adó mindazoknak, akiknek nincsenek gyermekeik, nagyjából négy százalékos Bokor László közgazdász számításai szerint.

Csakhogy mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a költségvetés adóbevételtől esik el, ráadásul jelentős adóbevételtől. A teljes kiesés ezer milliárd forintra tehető, ide taksálja a Nemzetgazdasági Minisztérium is a hatást. A Magyar Nemzeti Bank nemrég adta ki inflációs jelentését, ebben 2029-ig évekre bontva becsülték meg a kormány által bevezetett adókedvezmények költségvetési hatását, a mindenkori GDP arányába.

Szerintük a hatás 2025-ben a GDP 0,1 százalékának, 2026-ban 0,5 százalékának, 2027-ben 0,7 százalékának megfelelő többletforrást hagyhatnak a családoknál és a nyugdíjasoknál. A teljes költségvetési hatás a kétgyermekes anyák kedvezményének fokozatos bővítése mellett 2029-re jelentkezhet, és a GDP 0,9 százaléka lehet.

A Portfolio ezalapján azt írja, hogy a jegybanki szakértők számításaiból látszik:

középtávon érdemi költségvetési terhet jelent az anyák adómentessége. Ennek kigazdálkodására pedig terv nincs,

a gazdasági növekedésből fakadó bevételtöbbletre hivatkozik a kormány.