„Az áprilisi adatokban teljes mértékben látszódni fog már az árréssapka inflációs hatása, várakozásunk szerint az infláció 4 százalék, míg az élelmiszer-infláció 5-5,5 százalék közötti szintre mérséklődhet” – közölte az Indexszel Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára.

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árakat, ami a februári 5,6 százalékos értékhez képest jelentősen csökkent.

A kiskereskedelmi forgalom március havi adatait csak május 7-én publikálja. Az NGM számításai alapján március egészében nominálisan (tehát az inflációs hatástól nem megtisztítva) csak 2-4 százalékkal nőhetett a kiskereskedelmi költések összege az előző év azonos időszakához képest, míg az áprilisi forgalomnövekedés az eddig látott adatok alapján akár 10-12 százalék is lehet nominálisan.

Az infláció hatásától is megtisztított kiskereskedelmi volumenváltozási statisztika vélhetően nulla, vagy akár negatív tartományba csúszhat márciusban.

Áprilisban azonban a kiskereskedelmi statisztikában az idei év eddigi legdinamikusabb bővülését várja a minisztérium, akár 6-8 százalék körüli szinttel.

Az államtitkár szerint a márciusi, kedvezőtlennek látszó adatok értékelésekor ugyanakkor több olyan tényezőt is fontos lesz figyelembe venni, ami a hivatalos statisztikákat érdemben torzíthatja:

• egyrészt az árrésstop bevezetése,
• másrészt a szakzsargonban húsvéthatásnak nevezett jelenség.

Gerlaki Bence szerint az első problémát az adatok értékelése során az a módszertani sajátosság jelenti, hogy a KSH árstatisztikáinak adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart. Márpedig az árrésstopot március 17-én vezették be. Így bár a hónap második felében már alacsonyabb árakkal találkozhattak a vásárlók, ez a hónap 20. napjáig mért inflációban csak nagyon mérsékelten tudott megjelenni. És mivel a kiskereskedelmi volumenváltozást a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként számítja a KSH, ezért „a ténylegesnél magasabb havi inflációs szinttel” való osztás a volumenhatást lefelé torzíthatja.

Zárójel: a márciusi inflációs adat publikálásakor az NGM még nem győzött azzal büszkélkedni, hogy az infláció lassulásában milyen nagy szerepe volt az árréssapkának.

Nagy Márton meghallgatása a parlament gazdasági és költségvetési bizottságaiban 2024. december 10.

Veres Viktor

Vagyis az államtitkár szerint a lakosság sokat vásárolt, és az infláció mérséklődött, de – utóbbi – az inflációs statisztikában még nem jelenik meg, ezért mintegy úgy tűnik, mintha volumenében (tavalyi árakon számolva, az inflációt figyelembe véve) nem nőtt volna a fogyasztás.

Jegyezzük meg: nincs olyan, hogy „tényleges inflációs szint”. Az infláció egy statisztikai mutató, amelyet a KSH a nemzetközi/uniós szabályoknak és szabványoknak megfelelően minden hónapban számít. Természetesen a statisztika nincs rá felkészülve – nem is lehet –, hogy egy kormány drasztikusan és egyik napról a másikra, hatósági eszközökkel avatkozik be a piaci árképzésekbe. Egyébként

a politikus magyarázkodása a józan paraszti ész szintjén is sántít, hiszen az intézkedés bevezetéséig, a hónap nagyobb részében létezett egy bizonyos árszint – az volna torzítás, ha a statisztika csak a hónap végére előállított mesterséges árszintet venné figyelembe.

Ami pedig a húsvéthatást illeti: a háztartások a húsvétot megelőző 1-2 hétben jelentős mértékben növelik költéseiket a nagybevásárlásaik során. A húsvét ugyanakkor egy mozgóünnep, tehát nem mindig ugyanarra a napra esik az évek során. 2024-ben a húsvét történetesen március végére esett, míg idén április 20-a környékére. Ez azt jelenti, hogy tavaly márciusban a húsvét miatt sokkal többet költöttek a vásárlók, mint idén márciusban, mert a húsvét előtti 1-2 hetes időszak 2025-ben teljes egészében áprilisra esett.

Bár a hivatalos statisztikában ezt próbálja a KSH kezelni (az adatokat szezonális hatással igazítja),

az államtitkár szerint a kiigazító program csak részlegesen képes azonosítani a húsvéthatást.

Így összességében az NGM állítása szerint a közeljövőben megjelenő márciusi, valamint áprilisi egy-egy havi statisztikai adatok torz képet mutathatnak a tényleges folyamatokról. Ezért érdemes a két hónapot együtt kezelni, ami viszont a korábbi stabil növekedési szintet mutatja éves alapon.

Ez a növekedési szint egyébként stabilnak stabil, és növekedés is, de kirobbanónak korántsem mondható. Különösen ahhoz képest, hogy a reálbérek emelkedésére és a lakossági állampapírok idén év eleji jelentős kifizetéseire tekintve a kormányzati gazdaságpolitika erős felpattanást várt.