Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Már 2023 is egy nagyon rossz év volt az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt.-nek azzal, hogy tíz év után először lett veszteséges, de az akkori 9,4 milliárdos mínusz most hirtelen eltörpült: a cég közzétette a 2024-es beszámolóját,
és kiderült, abban az évben 27,3 milliárd forint volt a veszteség.
Pedig az eladásokból befolyó bevétel még nőtt is, 490-ről 518 milliárd forintra. Ha ebből kivonjuk az eladott áruk beszerzési értékét, 380 milliárd forintot, a dolgozók bérére és az ehhez kapcsolódó járulékokra költött 47 milliárdot, valamint az igénybe vett szolgáltatásokért kifizetett 62 milliárd forintot, és az olyan kisebb tételeket, mint az anyagköltség vagy az amortizáció, még akkor is pozitív lenne a mérleg. Csakhogy ott van az „egyéb ráfordítások” nevű sor, amely az előző évi 36 után már 38 milliárd forintra nőtt, ez pedig már mínuszosba vitte le az év eredményét.
Ennek a legnagyobb részét az magyarázza, hogy 23,8-ról 26,7 milliárd forintra nőtt az adófizetési kötelezettség. Ez már önmagában majdnem annyi, mint az egész éves veszteség.
Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében
MTI / Szigetváry Zsolt
A most egy év alatt összehozott veszteség egyébként nagyobb, mint amennyi az utolsó három pozitívan zárt évben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben együttvéve befolyt az Aldihoz.
A nagyobb üzletláncok közül az Auchan adta le pénteken a beszámolóját, az ottani 6,89 milliárd forint nyereség jókora növekedést jelent úgy is, hogy az árbevétel közben még csökkent is. A Penny Market nyeresége is nőni tudott, 4,7 milliárdra. A Spar a május 31-i határidő előtti utolsó órákra hagyja a beszámoló közzétételét, a Lidl és a Tesco pedig nem január-decemberi üzleti évvel számol, úgyhogy nekik nem most kell leadniuk az adataikat.
