Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az amerikai elnök így akarja elvenni a kínai cégek kedvét attól, hogy egy másik országban legyártatott árujukkal próbáljanak kisebb importterhet összetrükközni maguknak.
Termékenként további 40 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba Donald Trump arra az esetre, ha az importált áruk egy másik országban „átrakodva” érkeznek meg az USA-ba – írja a Bloomberg.
Ez nem azt jelenti, hogy a származási országból elindítják a rakományt Amerika felé, majd egy köztes országban átrakodják egy másik teherhajóra, hanem azt, hogy egy magasabb vámteherrel sújtott ország egy alacsonyabb vámterhű országban nyit gyárat, és az ott gyártott termékeket szállítja az USA-ba, effektíve kibújva a szigorúbb importtarifa alól. Ezzel a gyakorlattal élt Kína Trump előző ciklusában, az akkori vámháború idején, és az amerikai elnök új intézkedése ezt a gyakorlatot hivatott felszámolni.
Bár a 40 százalékos büntetővám ott áll a Fehér Ház csütörtök este kiadott szövegében, amely globálisan 10-től 41 százalékig terjedő importvámokat határozott meg, a részletszabályokat még nem dolgozták ki az áruk származási helyének megállapítására, tehát még senki sem tudja, mi számít majd Washington szerint „átrakodott áru”-nak. Egy magas rangú amerikai tisztviselő csütörtökön Washingtonban azt mondta, hogy a szabályokról a következő hetekben születik döntés (bár a Trump-kormány korábban azt közölte, hogy a kérdést még augusztus elseje előtt megválaszolják).
A részletek különösen fontosak Délkelet-Ázsia országai, például Vietnám számára, amelyek az Egyesült Államok kulcsfontosságú kereskedelmi partnerévé váltak. Ide a fent említett módon az első Trump-ciklusban sok gyár telepedett át Kínából, és a legtöbbjük továbbra is kínai alapanyagokra támaszkodik a termelésben.
Thaiföld helyettes kereskedelmi minisztere, Chantawit Tantasith azt nyilatkozta, hogy az ország 19 százalékos vámtarifája lehetővé teszi számára a versenyelőny megőrzését, mivel az megegyezik Malajziával, Indonéziával, Kambodzsával és a Fülöp-szigetekkel, és elmarad a vietnámi 20 százaléktól, de azt ő sem tudja, hogy az átrakodásellenes vám mennyiben fogja meglőni ezt az előnyt.
Pichai Chunhavajira, az ország pénzügyminisztere pedig kijelentette: a helyi tartalomnak több mint 40 százaléknak kell lennie ahhoz, hogy egy terméket thaiföldi terméknek minősítsenek, de az ország még nem jutott megállapodásra az Egyesült Államokkal ezekről a részletekről.
A Fehér Ház csütörtöki közleménye szerint az USA félévente közzétesz egy listát az országokról és „a kijátszási rendszerekben használt létesítményekről”, hogy segítse a közbeszerzéseket, a kereskedelmi átláthatóságot és a nemzetbiztonsági felülvizsgálatokat.
Kínára egyébként még nem állapították meg az új importvámokat, a tarifaszintről augusztus 12-én várható a végső döntés.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.